Megtestesülés
A történelem során a Megtestesülés nagy jelentőségű és érdekes téma volt a világ különböző társadalmai és kultúrái számára. Az ókortól napjainkig a Megtestesülés alapvető szerepet játszott az emberek életében, befolyásolta döntéseiket, meggyőződésüket és viselkedésüket. Ez a cikk a Megtestesülés számos aspektusát próbálja feltárni, elemezve annak a társadalom és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül a Megtestesülés átfogó és részletes látásmódját kívánja kínálni, foglalkozva annak történelmi, szociokulturális és jelenkori vonatkozásaival. Hasonlóképpen, a Megtestesülés-hez kapcsolódó új nézőpontokkal és trendekkel is foglalkozni fogunk, hogy az olvasó mélyebb és naprakészebb megértse ezt a témát, amely annyira releváns a globális körképben.
A megtestesülés vagy inkarnáció (latin incarnatio, görög szarkószisz) a vallásokban használt fogalmak, egy isten, istenség vagy egyén földi testet öltésére.
Kereszténység
A kereszténységben a megtestesülés a krisztológia egyik fogalma, arra a hitigazságra utalva, hogy "Isten Fia" valóságosan emberré lett a Földön Jézus Krisztus néven.
Jézus meghatározott helyen, a történelem egy adott pillanatában Szűz Máriától született meg. A kereszténység alapján Isten Fia az emberiség megváltásáért vett emberi természetet magára. Az ókori apostolok csak a Szentlélek eljövetele után ébredtek igazán tudatára, hogy ki is volt valójában Jézus.
- Az Ige testté lett és közöttünk élt.[1]
- Amikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született.[2]
Az Újszövetségben használt szarkószisz görög szó jelentése: hús-vér-testté válás. A korai kereszténységben az ariánusok és apollinaristák úgy értelmezték, hogy a Logosz (Ige) csak magára öltötte a külső testet, de nem lett emberré (enanthrópészisz), a nesztoriánusok szerint pedig a Logosz csak mint templomban lakozik az emberi Jézusban. Ezeket a tanokat később eretnekké nyilvánította az egyház.
Iszlám, judaizmus
Az iszlám és a zsidó vallás legtöbb irányzata elutasítja az inkarnáció tanát és azt hogy Isten bármilyen formában megtestesüljön a Földön.[3][4]
Hinduizmus
A hinduizmusban az avatár(a) egy istenség alászállása és halandó lényben való megtestesülése a Földön, a világ megmentése, a törvények helyreállítása vagy híveinek megoltalmazása céljából. A hinduizmus sok avatárát ismer, ezek között található Ráma, Krisna, Buddha, és egyes irányzatokban Jézus is.
Isten immanenciájának egy másik vetülete a múrti-formája. Ez alapján a képmásaiban is megtestesül, amely valamilyen tárgy, kép vagy szobor.
Buddhizmus
Reinkarnáció
A reinkarnáció újra megtestesülést jelent, újra megszületést. E tan alapján az élőlények, így az emberek is, haláluk után bizonyos idő elteltével újra és újra megszületnek. A reinkarnáció tana megtalálható az indiai vallásokban (hinduizmus, dzsainizmus, buddhizmus) és egyes nyugati szellemi irányzatokban is.