A mai világban a Max Eckert-Greifendorff alapvető szerepet játszik a mindennapi élet különböző területein. Akár a munkahelyen, akár a társadalmi, kulturális vagy politikai szférában, a Max Eckert-Greifendorff kulcsfontosságú elemmé vált, amely befolyásolja az emberek egymással és környezetükkel való interakcióját. Az évek során a Max Eckert-Greifendorff egyre fontosabbá vált, vitákat, vitákat és kutatásokat generálva a tudás különböző területein. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Max Eckert-Greifendorff jelentőségét és azt, hogy hogyan befolyásolja a mai társadalmat, valamint a jövőre nézve lehetséges következményeit.
Max Eckert-Greifendorff | |
![]() | |
Született | 1868. április 10.[1][2][3] Chemnitz |
Elhunyt | 1938. december 26. (70 évesen)[1][3] Aachen |
Állampolgársága | német |
Gyermekei | Fritz Eckert-Greifendorff |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Lipcsei Egyetem |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Max Eckert-Greifendorff témájú médiaállományokat. | |
Max Eckert (Chemnitz, 1868. április 10. – Aachen, 1938. december 26.) német földrajztudós, térképész. (1934-től az Eckert-Greifendorff nevet viselte.)
Tanulmányait Löbauban és Berlinben végezte, majd Löbauban és Lipcsében tanított. Közreműködött az 1898-ban Hermann Haack által kiadott és Magyarországon is sokáig forgalmazott Neuen Methodischen Schulatlas szerkesztésében. 1903-tól a Kieli Egyetem magántanára, 1907-től az Aacheni Királyi Műszaki Főiskola (Aix-la-Chapelle) tanszékvezető professzora.