Ma a Mattis Teutsch János olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Mattis Teutsch János az emberek mindennapi életének döntő részévé vált. Akár a munka, a személyes vagy a tudományos szférában, a Mattis Teutsch János-nek sikerült jelentős hatást gyakorolnia a modern élet minden területére. Ezért fontos részletesen és objektíven elemezni a Mattis Teutsch János mindennapi életünkre gyakorolt hatását, valamint rövid, közép- és hosszú távú következményeit. Ebben a cikkben a Mattis Teutsch János-re vonatkozó különböző nézőpontokat és véleményeket tárjuk fel, hogy az olvasó széles körű és teljes képet kapjon erről a ma oly fontos témáról.
Mattis Teutsch János | |
Született | 1884. augusztus 13. Brassó |
Meghalt | 1960. március 17. Brassó (75 évesen) |
Nemzetisége | magyar |
Stílusa | avantgárd |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mattis Teutsch János témájú médiaállományokat. |
Mattis Teutsch János (Brassó, 1884. augusztus 13. – Brassó, 1960. március 17.) erdélyi magyar festő, szobrász és grafikus. Az avantgárd művészetek európai rangú mestere, aki alkotó módon kapcsolódott be az expresszionizmus, a kubizmus és az absztrakt művészet stílusirányzataiba, s felépítette gazdag életművét.
Eredeti neve Mattis. A Teutsch nevet a mostohaapja iránti tiszteletből vette fel. Apja magyar, anyja szász volt. Miután faipari szakiskolát végzett Brassóban, Budapesten és Münchenben tanult, majd két évig főleg Párizsban tartózkodott. Fokozatosan eltávolodott a látvány-hű ábrázolástól. Első szín- és vonalritmusból komponált expresszionista akvarelljei 1908 és 1915 között készültek.
1917. október 14-én Budapesten az ő munkáiból szervezték meg Kassák Lajos Ma c. folyóiratának első kiállítását, amely egyben első egyéni tárlata is, még ebben az évben 12 linómetszetét adta közre a Ma. 1918-ban továbbra is a Ma kiállító művésze volt, s kapcsolatba került a Der Sturm absztrakt csoportjával, egyéni kiállítása volt Berlinben. 1919 után Brassóban élt, szülővárosában műtermi kiállítás keretében mutatkozott be, amelyet aztán minden évben megismételt.
Az 1910-es és az 1920-as években igen aktív és termékeny volt, kiállított 1921-ben Paul Klee-vel, Archipenkóval és Marc Chagallal Berlinben a Der Sturm Galériájában. 1923-24-ben Rómában, Berlinben és Chicagóban is bemutatkozott. 1925-ben Párizsban volt egyéni kiállítása. 1928-ban részt vett a berlini absztrakt kiállításon. 1928-tól nyaranként gyakran a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1931-ben fametszeteivel illusztrált formatant adott ki Kunstideologie címen. Művei sohasem váltak teljesen geometrikussá, de foglalkoztatta a geometrikus absztrakció.
Idős korában művészetszervezéssel foglalkozott, monumentális freskóterveket készített és szürrealisztikus, allegorikus kompozíciós képeket festett.