Masztika

A mai világban a Masztika olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és jelentős hatást gyakorolt ​​a társadalomra. Az idő múlásával a Masztika egyre fontosabbá vált különböző területeken, vitákat, vitákat és elemzéseket generálva relevanciájával és következményeivel kapcsolatban. Ezért elengedhetetlen, hogy elmélyüljünk a Masztika tanulmányozásában és megértésében, mivel megértése és elemzése transzcendentális ahhoz, hogy megértsük azt a világot, amelyben élünk. Ebben a cikkben a Masztika-hez kapcsolódó különböző dimenziókba és szempontokba fogunk beleásni, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásairól.

masztika
A görög Chios Masticha Ouzo és Masticha Liqueur
A görög Chios Masticha Ouzo és Masticha Liqueur
Típuslikőr
Származási hely
Főbb összetevőkmasztix
Alkoholtartalom15 ~ 47%
A Wikimédia Commons tartalmaz masztika témájú médiaállományokat.

A masztika (mastika, mastiha, masticha, vagy μαστίχα, mely görögül rágást vagy fogcsikorgatást jelent), eredetileg a híoszi pisztáciafa (Pistacia lentiscus) gyantájával ízesített alkoholos ital. Az apró, örökzöld fa mediterrán vidékeken őshonos, és Híosz szigetén termesztik. Csak az ott termő fák adnak gyantát, mikor megvágják őket. A gyanta íze elsőre kellemetlen lehet és enyhén füstös ízvilágú.

Görögországban

Görögországban kétféle masztika létezik. Az egyik a híoszi masztika (Μαστίχα Χίου), egy borpárlatalapú, eredetvédett likőr,[1] mely Híosz szigetéről származik. Sokszor mandulás desszertek mellé fogyasztják, esküvői vacsorákon pedig digestifként. Édes illata és íze az édesgyökérre emlékeztet. A másik fajta az ouzóhoz és a tszikudiához (τσικουδιά) hasonló erős párlat. Hidegen, vagy szobahőmérsékleten jégkockával szolgálják fel. Különböző előételekkel (mezé) fogyasztják őket, pl. polip, saláta, szardínia, tintahal, sült cukkini és kagyló.

A Balkánon

A masztika nevet a Balkán-félsziget déli részén több ország is használja az arrafelé elterjedt ánizsos szeszre, ami Macedónia és Bulgária nemzeti italának is számít. A bolgár törvények szerint literenként legalább 2,5 gramm természetes anetolt tartalmaz, ánizsízű, és legalább 47% az alkoholtartalma.[2] Az alkoholt sokszor szőlőből, mazsolából, szilvából vagy fügéből párolják. Általában jégre töltik és mezével fogyasztják. Bulgáriában sokszor a kedvelt nyári frissítőként ismert, Menta nevű fodormentalikőrrel keverik, s az így kapott koktélt „felhőnek” nevezik. Romániában esküvői köszöntőkkor isszák, és jó kísérőnek tartják a hagyományos csirkeételekhez. Ízében hasonlít görög úzó és a török rakira is.

Gyártása

Az (eredeti, híoszi) masztika készítéséhez valamilyen gyümölcs (általában szőlő) erjesztett cefréjét kétszer lepárolják, majd átszűrik híoszi pisztáciafa gyökerein. Ez utóbbi helyett (vagy mellett) a szeszbe a fa gyantájából is keverhetnek, majd a keveréket újra lepárolják. Palackozás előtt tiszta vizet, cukrot, esetenként tiszta alkoholt is kevernek hozzá.

Jegyzetek

  1. ↑ Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról ld. Μαστίχα Χίου/Masticha, Chios
  2. ↑ Наредба за определенията на видовете спиртни напитки, видовете суровини и технологични операции, правилата за производство на спиртните напитки, разрешените добавки и условията за използването им, ДВ бр. 68 от 2006 г.

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mastika című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Мастика című bolgár Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.