Ez a cikk a Mantidactylus mocquardi témával foglalkozik, amely a jelenlegi kontextusban kulcsfogalom, amely a mindennapi élet különböző aspektusait fedi le. A Mantidactylus mocquardi egyre nagyobb érdeklődés témává vált, mivel relevanciája különböző területeken, a tudománytól és a technológiától a kultúráig és a társadalomig. A feltárás során a Mantidactylus mocquardi számos aspektusát elemzik, az eredetétől és fejlődésétől a modern világban való következményeiig és alkalmazásaiig. Különböző kontextusokban gyakorolt hatását, valamint a témával kapcsolatos szempontokat és vitákat részletesen megvizsgáljuk. Egy kimerítő elemzéssel igyekszünk rávilágítani a Mantidactylus mocquardi fontosságára és összetettségére ma.
Mantidactylus mocquardi | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Mantidactylus mocquardi Angel, 1929 | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
![]() | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Mantidactylus mocquardi témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mantidactylus mocquardi témájú médiaállományokat és Mantidactylus mocquardi témájú kategóriát. |
A Mantidactylus mocquardi a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe, az aranybékafélék (Mantellidae) családjába tartozó faj.
Madagaszkár endemikus faja. A sziget keleti részén, a tengerszinttől 2500 m-es magasságig honos.
Nevét François Mocquard francia herpetológus tiszteletére kapta.
Nagy méretű Mantidactylus faj. A hímek mérete 38–55 mm, a nőstényeké 53–67 mm. Hasi oldala egyenletes ezüstfehér.[1]
A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési területe nagy, populációja nagy méretű, élőhelyének változását jól tűri. Bár számos védett területen is előfordul, élőhelyére fenyegetést jelent a mezőgazdaság, a fakitermelés, a szénégetés, az invazív eukaliptuszfajok terjedése, a legeltetés és a lakott területek növekedése.[2]