Az emberiség történetében a Mahádzsanapada alapvető szerepet játszott a társadalom fejlődésében. A Mahádzsanapada ősidők óta tanulmányozás, vita és csodálat tárgya, befolyásolja az egyének, közösségek és nemzetek döntéseit és cselekedeteit. Idővel a Mahádzsanapada bebizonyította, hogy képes jelentős változásokat előidézni a történelem folyamán, mind politikai, mind társadalmi, gazdasági és kulturális szempontból. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Mahádzsanapada jelentőségét és hatását a mai világban, elemezve a relevanciáját a különböző területeken és az állandó jelenlétét az emberek mindennapi életében.
A Mahádzsanapada (szanszkrit: महाजनपद, mahádzsanapada, szó szerint "nagy birodalom" a mahá, "nagy", és a dzsanapada "törzsi tartomány", "ország") az ősi India tizenhat királyságára vagy oligarchiájára utal az i.e. 6. századtól az i.e. 4. századig.[1] Az ősi buddhista szövegek, mint például a páli kánon részét képező Anguttara-nikája,[2] gyakran említik a tizenhat nagy királyságot és köztársaságot, amelyek az északnyugati Gandhára és az Indiai szubkontinens keleti részéhez tartozó Anga birodalmak között fejlődtek ki és virágoztak. Ide tartozott még a Vindhja-hegység egy része is,[3] mielőtt a buddhizmus megjelent volna India területén.[4]
Gyakran tekintik a korai indiai történelem egyik nagy fordulópontjának az i.e. 6. századot. Régészetileg ez az időszak az "északi csiszolt fekete eszközök" korának felel meg.[5]
Az Anguttara-nikája a következő tizenhat királyságot és köztársaságot sorolja fel:
Egy másik buddhista szöveg, a Dígha-nikája csak az első tizenkét mahádzsanapadát említi, az utolsó négyet nem.[8]