Ez a cikk a Mérték (matematika) témával foglalkozik, amely ma nagyon fontos. A Mérték (matematika) olyan téma, amely az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette, és különböző területeken váltott ki vitákat és vitákat. Ebben a cikkben a Mérték (matematika) jelentőségét, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatását részletesen elemzik. A Mérték (matematika)-hez kapcsolódó különféle szempontokat megvizsgáljuk, a történetétől és fejlődésétől kezdve a lehetséges jövőbeli következményekig. Ezzel az elemzéssel arra törekszünk, hogy átfogó és teljes képet adjunk a Mérték (matematika)-ről, lehetővé téve az olvasó számára, hogy jobban megértse e téma összetettségét és relevanciáját napjainkban.
Matematika |
---|
A matematika alapjai |
Algebra |
Analízis |
Geometria |
Számelmélet |
Diszkrét matematika |
Alkalmazott matematika |
Általános |
A mérték egy függvény, ami egy adott halmaz részhalmazaihoz egy számot rendel. A mindennapi életben például ilyen mérték lehet a hossz, a terület, a térfogat vagy a valószínűség.
A mérték az integrál fogalmát általánosítja.
A mértékelmélet a valós analízis egyik ága, amely a halmazok mérhetőségével foglalkozik. Fontos szerepet tölt be a valószínűségszámításban és a statisztikában.
A mérték egy függvény, ahol egy X halmaz feletti σ-algebra, ami kielégíti az alábbi feltételeket:
Az hármast nevezik mértéktérnek, és elemeit pedig mérhető halmazoknak.
μ monoton, vagyis ha E1 és E2 mérhető halmazok, és E1 ⊆ E2, akkor μ(E1) ≤ μ(E2).
Ha E1, E2, E3, … egy megszámlálható halmazsorozat Σ-ban, akkor
Ha E1, E2, E3, … mérhető halmazok és En részhalmaza En+1-nek minden n-re, akkor az Ei halmazok uniója is mérhető, és
Ha E1, E2, E3, … mérhető halmazok és minden n-re En+1 részhalmaza En-nek, akkor az En halmazok metszete is mérhető; illetve, ha legalább egy En halmaz mértéke véges, akkor
Ez a tulajdonság nem teljesül, ha nem tesszük fel, hogy legalább egy halmaz mértéke véges, ugyanis legyen minden n ∈ N esetén
Ekkor minden halmaz végtelen mértékű, de a metszetük üres.