Ebben a cikkben elmélyülünk a Második Kádár-kormány lenyűgöző világában, feltárva eredetét, hatását és relevanciáját a mai társadalomban. Az első megnyilvánulásaitól a különböző területekre gyakorolt hatásáig a Második Kádár-kormány kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, felébresztette az érdeklődést és szenvedélyes vitákat váltott ki. Egy részletes és kimerítő elemzésen keresztül áttekintjük a Második Kádár-kormány számos aspektusát, megvizsgálva annak időbeli alakulását és a jelenkori világ alakításában betöltött szerepét. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezés és megértés útján, miközben megfejtjük a Második Kádár-kormány titkait és csodáit.
| Második Kádár-kormány (1961. szeptember 13. – 1965. június 30.) | |||||
| Időhossz | 3 év, 9 hónap | ||||
| Kormányfő | Kádár János (a minisztertanács elnökeként) | ||||
| Államfő | Dobi István (az Elnöki Tanács elnökeként) | ||||
| Államforma | népköztársaság | ||||
| Pártok | Magyar Szocialista Munkáspárt | ||||
A második Kádár-kormány a Münnich-kormány után már a Kádár-rendszer stabilizációjának idejére esik. Ezt az is jelzi, hogy az ENSZ 1963-ban levette napirendjértől a magyarkérdést.[1] Ezzel párhuzamosan tért nyer az "aki nincs ellenünk, az velünk van" jelszava.[2]