A mai világban a London kerületei nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a társadalom állandó változásaival a London kerületei soha nem látott jelentőséget kapott. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a London kerületei vita- és gondolkodási témának bizonyult szakértők és polgárok számára egyaránt. Ebben a cikkben a London kerületei-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító elképzelést nyújtsunk erről a ma oly fontos témáról.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Nagy-London közigazgatásilag 32 kerületből és a City of Londonból áll. A City of London és 12 kerület alkotja Belső-Londont, míg a többi húsz kerület Külső-London része.
![]() |
A kerületeket kerületi tanácsok irányítják, amit négyévente választanak. A kerület a londoni helyi önkormányzás egyik legfontosabb egysége. Ezek felelnek a legtöbb helyi szolgáltatásért. Ezek közé tartozik az iskolák fenntartása, szociális szolgáltatások, hulladékgyűjtés. A teljes városra kiterjedő ügyek intézéséért a Londoni Közgyűlés és az általa irányított intézmények felelnek.
A kerületek helyi önkormányzati kerületek, hatáskörők a nagyvárosi körzetek hatásköréhez hasonlít. Minden kerület önálló oktatási irányító szervezet. 1990 előtt Belső-Londonban ezt a feladatot közös szervezet látta el.
A jelenlegi kerületeket 1965. április 1-jén hozták létre. Ugyanekkor jött létre Nagy-London. Az első, a teljes területre kiterjedő választásokat 1964-ben tartották, de a szervezet a település tényleges megalakulásáig árnyékszervezetként működött.