Ebben a cikkben a Landsmål témával foglalkozunk, amely napjainkban nagyon fontos téma. A Landsmål olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken, legyen szó tudományos, szakmai vagy társadalmi térről. Az évek során a Landsmål felkeltette a szakértők és általában a társadalom figyelmét a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatása és következményei miatt. Ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy elemezzük és mélyedjünk el a Landsmål-hez kapcsolódó különböző szempontokba, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a témáról. Átfogó és részletes megközelítéssel olyan átfogó perspektívát kívánunk kínálni, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy különböző nézőpontokból megértse és reflektáljon a Landsmål-re.
A landsmål (a. m. „az ország nyelve”) eredetileg a norvég nyelvnek azt a helyesírását jelenti, amelyet Ivar Aasen alkotott meg a 19. században; nevét is tőle kapta. Korábban a norvég nyelvnek nem volt standard írott formája: az országban a hivatalos írásos kommunikációban a dán nyelvet használták. 1885-ben ezt – a dán mellett – Norvégia hivatalos nyelvévé emelték.
1929-ben a landsmålt átnevezték nynorskra (újnorvég). 1938-ban ez jelentős helyesírási reformon ment keresztül, így ma a landsmål szót a nynorsk 1938 előtti változatára használják. A nyelvhasználók egy kis része ma is kitart a régi (landsmål) helyesírási szabályok mellett.
A norvég nyelv jelenleg legelterjedtebb standard írott formája egyébként a bokmål (könyvnyelv), amely a dán nyelv norvégosított leszármazottja.