Lambda Scorpii

Ebben a cikkben elmélyülünk a Lambda Scorpii izgalmas világában, feltárjuk annak különböző oldalait, és elmélyülünk a mai társadalomban betöltött fontosságában. A kezdetektől a mai hatásig a Lambda Scorpii döntő szerepet játszott a történelemben, a kultúrában és az emberi fejlődésben. Ezeken az oldalakon alaposan megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek a Lambda Scorpii-et ilyen releváns és lenyűgöző témává teszik, és kitérünk annak következményeire és lehetséges jövőjére. Készüljön fel a felfedezés és a tudás útjára a Lambda Scorpii-ről, amely minden bizonnyal új perspektívát ad, és jobban megérti annak fontosságát az életünkben.

Lambda Scorpii
A Shaula a λ jelű csillag a Skorpió csillagképben
A Shaula a λ jelű csillag a Skorpió csillagképben
Más jelölésekShaula, 35 Scorpii, 35 Sco, HR 6527, CD -37 11673, HD 158926, SAO 208954, FK5 652, HIP 85927, CCDM J17336-3706A/B/C.
Megfigyelési adatok
CsillagképSkorpió csillagkép
EpochaJ2000
Rektaszcenzió17h 33m 36,520s[1]
Deklináció-37° 06′ 13,76″[1]
Távolság700 fé
Látszólagos fényesség1,62 / 14,9 / 12,0[1][2]
Abszolút fényesség-5
SzínképtípusaB1.5-2 IV+ (A)
Változócsillag típusaBéta Cephei típusú változócsillag (A)
Pályaadatok
Évi parallaxis4,64 ezred ívmásodperc
Radiális sebesség-3 km/s
Sajátmozgás
rektaszcenzióban-8,90 ezred ívmásodperc / év
deklinációban-29,95 ezred ívmásodperc / év
Fizikai adatok
Sugár6,5[3] R☉
Hőmérséklet
Felszín26 292 ± 408 K
Kor10–13 millió év

A Lambda Scorpii (λ Sco, λ Scorpii, Shaula) a második legfényesebb csillagrendszer a Skorpió csillagképben, az éjszakai égbolt egyik legfényesebb csillaga. Magyarországról csak szeptemberben látható.[4]

Leírása

A Lambda Scorpii egy többszörös csillagrendszer, ami tőlünk 702 fényév távolságban található.[5] Három látható komponense van. Az első, a Lambda Scorpii A B-színképosztályú szub-óriáscsillag, Béta Cephei típusú változócsillag. A Lambda Scorpii B 15-ös magnitúdójú és 42 ívmásodpercre van a főcsillagtól. A 12-es magnitúdójú Lambda Scorpii C 95 ívmásodpercre van a főcsillagtól. Nem ismeretes, hogy a három csillag fizikailag is összekapcsolódik-e vagy csak látszólagosan. A B komponens 7500 csillagászati egységre van az A-tól, a C komponens 17 000 CsE-re.[6][7]

A C komponens forgásideje 6 nap, a B komponensé 1053 nap. A csillagok tömegei: 10,4±1,3, 8,1±1,0, 1,8±0,2 naptömeg (A, B, C sorrendben). A csillagrendszer korát 10–13 millió évre becsülik.

Nevének eredete

Hagyományos neve: Shaula, ami az arab الشولاء al-šawlā´ kifejezésből ered, melynek jelentése: a felemelt farok, utalva arra, hogy ez a skorpió fullánkja. A kínai kultúrkörben 尾宿八 („a farok nyolcadik csillaga”) néven ismert.

A Bayer-féle jelölésben a lambda (λ) görög betűt kapta, annak ellenére, hogy a második legfényesebb csillag abban a csillagképben.

Megfigyelések

Tőle pár fokkal északkeletre látható a Messier 7 nyílthalmaz.


Megjelenése a kultúrában

  • Az υ Sco (Lesath) csillaggal együtt szerepel a mezopotámiai MUL.APIN szövegekben, mint dSharur4 u dShargaz (jelentése: „Sharur és Shargaz”)[8]
  • Ausztrália Victoria államának északnyugati részén élő boorong bennszülöttek Karik Karik néven ismerték (együtt az υ Sco-val),[11] aminek jelentése: „a sólymok”.[12]
  • Az IDW Publishing által kiadott The Transformers képregényben a Cybertron bolygó a Lambda Scorpii („Shaula”) körül kering.
  • Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének USS Shaula (AK-118) teherhajója a csillag után kapta nevét.

Jegyzetek

  1. ↑ a b c lam Sco -- Variable Star of beta Cep type. SIMBAD Astronomical Object Database. Centre de Données astronomiques de Strasbourg. (Hozzáférés: 2010. május 22.)
  2. ↑ Catalog of Galactic OB Stars, 2531–2533. o.. DOI: 10.1086/374771 (2003) 
  3. ↑ (1979. November) „Effective temperatures, angular diameters, distances and linear radii for 160 O and B stars”. Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 189, 601–605. o. 
  4. ↑ SkyChart csillagászati szoftver v3.6
  5. ↑ Lambda Scorpii to earth
  6. ↑ Interpretation of the variability of the β Cephei star λ Scorpii. I. The multiple character, K. Uytterhoeven, B. Willems, K. Lefever, C. Aerts, J. H. Telting, and U. Kolb, Astronomy and Astrophysics 427 (2004), 581–592. Abstract on ADSABS
  7. ↑ Orbital elements, masses and distance of λ Scorpii A and B determined with the Sydney University Stellar Interferometer and high-resolution spectroscopy, W. J. Tango, J. Davis, M. J. Ireland, C. Aerts, K. Uytterhoeven, A. P. Jacob, A. Mendez, J. R. North, E. B. Seneta, and P. G. Tuthill, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 370 (2006) 884–890. Abstract on ADSABS
  8. ↑ Rogers, J. H. (1998. February). „Origins of the ancient constellations: I. The Mesopotamian traditions”. Journal of the British Astronomical Association, no.1 108, 9–28. o. 
  9. ↑ p. 1678, Burnham's Celestial Handbook: An Observer's Guide to the Universe Beyond the Solar System, Volume 3, Robert Burnham, New York, Dover Publication, Inc, 1978.
  10. ↑ Astronomy of the Brazilian Flag. FOTW Flags Of The World website. . (Hozzáférés: 2011. január 11.)
  11. ↑ Hamacher, Duane W.; Frew, David J. (2010). „An Aboriginal Australian Record of the Great Eruption of Eta Carinae”. Journal of Astronomical History & Heritage 13 (3), 220–34. o. 
  12. ↑ Stanbridge, WM (1857). „On the Astronomy and Mythology of the Aboriginies of Victoria”. Transactions Philosophical Institiute Victoria 2, 137–140. o. . 

További információk

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lambda Scorpii című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.