Lajta

Ez a cikk a Lajta témával foglalkozik különböző nézőpontokból, azzal a céllal, hogy elmélyüljön annak fontosságában és relevanciájában ma. Különböző területekre gyakorolt ​​hatását, valamint időbeli alakulását elemezzük. Friss tanulmányok és kutatások kerülnek bemutatásra, amelyek megvilágítják a Lajta-et és annak társadalmi hatásait. Hasonlóképpen megvitatják a lehetséges jövőbeli következményeket, és a Lajta-hez kapcsolódó új tanulmányi területeket fedezik fel. Ez a cikk átfogó képet kíván nyújtani a Lajta-ről, és vitát kíván ösztönözni annak jelentéséről és jelentőségéről a mai világban.

Lajta
A Schwarza és Pitten folyók egyesülése Haderswörth mellett
A Schwarza és Pitten folyók egyesülése Haderswörth mellett
Közigazgatás
Országok Ausztria
 Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz182 km
Vízhozam8-10 m³/s
Vízgyűjtő terület2138,1 km²
é. sz. 47° 44′ 11″, k. h. 16° 13′ 48″47.736278°N 16.230139°E
TorkolatMosoni-Duna (Mosonmagyaróvárnál) → DunaFekete-tenger
é. sz. 47° 52′ 08″, k. h. 17° 17′ 17″47.868885°N 17.288010°E
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajta témájú médiaállományokat.

A Lajta (németül Leitha kiejtése) a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Futása

A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert. Nincs jelentős mellékvize.

Két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Alsó-Ausztriában való egyesüléséből ered. A Bécsi-medence déli peremén halad északkelet felé, a Lajta-hegységtől nyugatra, majd a hegységet északról megkerülve délkeleti irányba fordul, és kiér a Kisalföldre. Hegyeshalomnál lép át Magyarországra. Mosonmagyaróvárnál ömlik bele a Mosoni-Dunába. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a város víziváros jellegét. Torkolatánál az átlagos vízhozama 8–10 m³/s.

A folyószabályozások idején mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt 1728-ban szerkesztette Mikoviny Sámuel.

A Lajta mellett fut a Lajta jobb parti csatorna és a Lajta bal parti csatorna.

Történelem

A trianoni békeszerződés előtt némely szakaszán Magyarország nyugati határfolyója is volt. A Lajta határfolyó jellegéről 1043-ban Aba Sámuel és III. Henrik császár állapodott meg, melyet 1053-ban I. Endre és III. Henrik ismételten megerősített.

A folyót régen a magyarok Litahának vagy Sárfolyónak is hívták.

Az Osztrák–Magyar Monarchia két felét Trans- és Cislajtania néven is emlegették. A folyó határszakasz jellege miatt közkeletű kifejezés volt a „Lajtán innen” és „Lajtán túl” is.

Települések a folyó mentén

A Lajta keletkezése
A Lajta forrását jelző tábla Haderswörth mellett

Mellékfolyók

Irodalom

  • Nagy Imre: A Lajta mint határfolyam. In: Századok, 1871.

További információk