Lítium-hidroxid

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés

A lítium-hidroxid szervetlen vegyület, képlete LiOH. Fehér, higroszkópos kristályokat alkotó anyag. Vízben jól, etanolban kis mértékben oldódik. A kereskedelemben anhidrát és monohidrát (LiOH·H2O) formában kapható, mindkettő erős bázis.

Előállítása és reakciói

A lítium-hidroxidot lítium-karbonát és kalcium-hidroxid reakciójával állítják elő:

Li2CO3 + Ca(OH)2 → 2 LiOH + CaCO3

A kapott hidrátot vákuumban 180 °C-ra melegítve dehidratálják.

Laboratóriumban előállítható lítium vagy lítium-oxid vízben való oldásával. A reakciók egyenlete a következő:

2 Li + 2 H2O → 2 LiOH + H2 Li2O + H2O → 2 LiOH

Ezeket a reakciókat azonban ritkán használják.

Bár a lítium-karbonátot gyakrabban használják, a lítium-hidroxid az egyéb lítiumsók előállításának előanyaga.

pl.: LiOH + HF → LiF + H2O.

Felhasználása

A lítium-hidroxid fő felhasználási területek a lítiumos kenőanyagok gyártása. Az egyik népszerű anyag a lítium-sztearát, mely vízzel szembeni ellenállóképessége, valamint kis és nagy hőmérsékleten való alkalmazhatósága révén általános célú kenőanyag.

Szén-dioxid megkötése

A lítium-hidroxidot felhasználják az űreszközök levegőcserélő rendszereiben, tengeralattjárókban és lélegeztető készülékekben, mivel a kilélegzett szén-dioxidot lítium-karbonát és víz keletkezése közben megköti:

2 LiOH·H2O + CO2 → Li2CO3 + 3 H2O

vagy

2LiOH + CO2 → Li2CO3 + H2O

Az utóbbi vízmentes hidroxidot kisebb tömege és kisebb víztermelése miatt előnyben részesítik az űrrepülőgép lélegeztető rendszerénél. 1 gramm vízmentes lítium-hidroxid 450 cm³ szén-dioxid gázt képes megkötni. A monohidrát 100-110 °C-on veszíti el a kristályvizét.

Egyéb felhasználási területek

A lítium-hidroxidot felhasználják hőátadó közegként, illetve elemek elektrolitjaként. Kerámiákban és bizonyos Portland cementekben is használják. Nyomottvizes reaktorok hűtővizét 7-es tömegszámú lítiumizotópban dúsított lítium-hidroxiddal lúgosítják a korrózió gátlására.

Kapcsolódó szócikkek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lithium hydroxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. Pradyot Patnaik. Handbook of Inorganic Chemicals. McGraw-Hill, 2002, ISBN 0070494398
  2. Ulrich Wietelmann, Richard J. Bauer "Lithium and Lithium Compounds" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry 2005, Wiley-VCH: Weinheim. doi:10.1002/14356007.a15_393
  3. Jaunsen, JR (1989). „The Behavior and Capabilities of Lithium Hydroxide Carbon Dioxide Scrubbers in a Deep Sea Environment”. US Naval Academy Technical Report USNA-TSPR-157. . (Hozzáférés: 2008. június 17.)  

További információk