A mai világban a Kézközépcsont különböző területeken releváns érdeklődési témává vált. A tudománytól a kultúráig a Kézközépcsont jelentős hatással volt a társadalomra, vitákat, kutatásokat és mély elmélkedéseket generált. Globális hatókörével a Kézközépcsont felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, és az akadémiai, társadalmi, politikai és gazdasági szféra vitáinak és elemzéseinek döntő pontjává vált. Ebben a cikkben a Kézközépcsont különböző perspektíváit vizsgáljuk meg, és foglalkozunk jelentésével, következményeivel és következményeivel különböző kontextusokban.
A kézközépcsontok (latinul metacarpus vagy os metacarpale) a kézfejeken helyezkednek el, fejenként 5 darab. Megnevezésük római számmal történik a hüvelykujjtól kiindulva (ossa metacarpalia I-V). A kéztőcsontok és a felső ujjperccsontok (phalanx) között találhatóak.
A test (corpus) ívelt , hosszanti irányban hátulról konvex, elölről konkáv.
Három felszíne van: külső, belső, háti (dorsalis).
A dudorok az articulationes metacarpophalangeae-nak a collaterális szalagjainak biztosít tapadási pontot.
A csont alapja téglatest forma.
A fejecse (capitulum) hosszúkás, hátulról konvex, haránt irányban kevésbé ilyen végül oldalról lapos. Ízületet képez a felső ujjperccsonttal (phalanx proximalis). Mind a két oldalán dudor van amely articulationes metacarpophalangeae-nak a collaterális szalagjainak biztosít tapadási pontot. A háti felszíne a feszítő izmok inainak biztosít tapadási pontot. A tenyéri felszínének közepén egy árok van mely a hajlító izmok inainak szolgál helyet.