A Kémiai összetétel már régóta érdeklődés és vita tárgya. Jelentősége abban rejlik, hogy milyen hatással van a mindennapi élet különböző területeire. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kémiai összetétel jelentését, történetét, jelenlegi relevanciáját és jövőbeli előrejelzéseit. Ezenkívül elemezzük, hogy a Kémiai összetétel hogyan hat a társadalom különböző szektoraira, és hogyan fejlődött az idők során. Kritikus és objektív perspektívával ez a cikk átfogó képet kíván nyújtani a Kémiai összetétel-ről és a mai világra gyakorolt hatásáról.
Az anyagok széles köre estén beszélhetünk kémiai összetételről, azaz az anyagot alkotó atomok arányáról. Gondolatban, vagy kísérletileg úgy juthatunk el ehhez az állapothoz, ha az anyagokat igen magas hőmérsékleten elpárologtatjuk.
A hétköznapi életben használt anyagokat többféle módon is jellemezhetjük az összetételével. Ezt a jellemzést azon a szinten adhatjuk meg összetétellel, amilyen szinten „szétszedjük” az anyagokat. Például egy kőzetet szétszedhetünk ásványaira is (ásványos összetétel), de szétszedhetünk atomjaira is (kémiai összetétel).
Különleges vizsgálatoknál egyes atomok (pl. a radioaktív atomok) atommagjainak mennyiségére vagyunk kíváncsiak s ekkor izotópos összetételről beszélünk.
Néhány eset, amikor a kémiai összetétel egy fontos adat lehet az anyagokról, anyagi rendszerekről.