Ebben a cikkben a Kuraj témával foglalkozunk, amely téma az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. A Kuraj nagyon fontos téma a mai társadalomban, mivel jelentős hatással van a mindennapi élet különböző területeire. Ahogy haladunk előre ebben a cikkben, a Kuraj-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől és történetétől a mai hatásig. Azt is megvizsgáljuk, hogy a Kuraj milyen következményekkel és következményekkel jár a különböző területeken, valamint a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat. Végső soron ez a cikk egy teljes és gazdagító látásmódot kíván kínálni a Kuraj-ről, azzal a céllal, hogy jobban megértse és jobban megismerje ezt a témát.
kuraj | |
![]() | |
Más nyelveken | |
baskírul: ҡурай tatárul: quray | |
Besorolás | |
aerofon → fúvós → ajaksípos | |
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 421.111.12 |
Csőhossz | 57–81 cm |
Rokon hangszerek | ney, tilinkó, flageolett |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz kuraj témájú médiaállományokat. |
A kuraj (baskírul: ҡурай, tatárul: quray, ) az ajaksípos hangszerek közé tartozó baskír és tatár fafúvós hangszer.[1] Az Oroszországi Föderáció szabadalmi hivatala 2018-ban Baskíria helyi védjegyeként regisztrálta.[2][3]
A Pleurospermum uralense, baskírul kuraj nevű növény szárából készítik, hossza 570 és 810 mm között változik, kettő vagy hét hanglyukkal rendelkezik, melyekből egy hátsó elhelyezkedésű. A hangszer átmérője kb. 20 mm. Hangterjedelme nagyjából három oktáv. Hangszíne lágy, könnyed, közel áll az emberi hangszínhez. Az első írásos emlékek a kurajról a 13. és 14. századból származnak. 1976-ban Vakil Sakirovics Sugajupov (Вакиль Шакирович Шугаюпов) rájött, hogyan lehet furnérból elkészíteni a hangszert. A kurajt zenekari felállásban is alkalmazzák.[1]