Kozmaolaj

A mai világban a Kozmaolaj egyre szélesebb körben érdekelt témává vált. Akár személyes, akár szakmai vagy kulturális szinten beszélünk a Kozmaolaj-ről, fontosságát és relevanciáját nem lehet alábecsülni. A társadalom fejlődésével a Kozmaolaj egyre fontosabbá vált mindennapi életünkben, és az egyéni döntésektől a globális trendekig mindent befolyásol. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kozmaolaj különböző aspektusait és a modern világra gyakorolt ​​hatását, valamint a témával kapcsolatos különféle szempontokat.

A kozmaolaj az alkoholos erjedés során keletkező, az etanolnál hosszabb szénláncú alkoholok, butanol, propanol, amil-alkohol, furfurol és egyebek összefoglaló neve. A párlatban a lepárlás utolsó részében dúsul fel, amikor már magasabb a cefre hőmérséklete, mivel a hosszabb szénláncú alkoholoknak magasabb a forráspontja.

A kozmaolaj hosszabb szénláncú alkoholok keveréke. Fő alkotórésze az izoamil-alkohol és az optikailag aktív amil-alkohol. Forráspontja 132°C, tehát nagyobb az alkohol, sőt a víz forráspontjánál. Ennek ellenére illékonyabb az alkoholnál (K t> 1), abban az esetben, ha a lepárlandó folyadék alkoholtartalma kisebb 42 tf%-nál. Mivel az alszesz alkoholtartalma ilyen, ezért az amil-alkohol és a többi kozmaolaj-komponens részben az előpárlatba, részben a középpárlatba kerül.

Az utópárlat már csak jelentéktelen mennyiségű kozmaolajat tartalmaz. E jelenség magyarázata abban keresendő, hogy az amil-alkohol a vízzel és az alkohollal minimum forráspontú azeotrop elegyet képez. A kozmaolajok a pálinkában illatrögzítő (fixatőr) szerepet töltenek be. Nagyobb mennyiségű kozmaolaj azonban a pálinkának kellemetlen mellékízt kölcsönöz.[1]

Jegyzetek

  1. dr. Sólyom Lajos: Pálinkafőzés kézikönyv kisüzemek számára Mezőgazdasági kiadó Bp. 1986 98.oldal