A mai világban a Kovács Lajos (unitárius lelkész) egyre szélesebb körben érdekelt témává vált. Akár személyes, akár szakmai vagy kulturális szinten beszélünk a Kovács Lajos (unitárius lelkész)-ről, fontosságát és relevanciáját nem lehet alábecsülni. A társadalom fejlődésével a Kovács Lajos (unitárius lelkész) egyre fontosabbá vált mindennapi életünkben, és az egyéni döntésektől a globális trendekig mindent befolyásol. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kovács Lajos (unitárius lelkész) különböző aspektusait és a modern világra gyakorolt hatását, valamint a témával kapcsolatos különféle szempontokat.
Kovács Lajos | |
Született | 1882. március 30. Fiatfalva |
Elhunyt | 1942. október 20. (60 évesen) Brassó |
Állampolgársága | román |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Kovács Lajos |
Foglalkozása | lelkész, egyházi író, műfordító |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kovács Lajos, idősb (Fiatfalva, 1882. március 30. – Brassó, 1942. október 20.) unitárius lelkész, egyházi író, műfordító. Ifjabb Kovács Lajos unitárius püspök atyja.
Középiskolát és teológiát Kolozsvárt végzett. Pályáját szülőfalujában unitárius lelkészként kezdte, 1910-ben Nagyajtára, 1915-ben Brassóba hívták meg lelkésznek. A Háromszéki Egyházkör esperese (1937), az Unitárius Irodalmi Társaság tagja, vezető szerepe volt a brassói ÁGISZ (Általános Gazdasági és Ipari Szövetkezet) működésében.
A Keresztény Magvető és Unitárius Közlöny munkatársa. Angol eredetiből lefordította M. I. Savage A kereszténység fejlődéstörténete című munkáját (Székelyudvarhely, 1927). Szerkesztésében jelent meg – egy ideig sokszorosítón – Brassóban az Unitárius Híradó, az egyházközség értesítője (1931-40) és az Unitárius Jövendő (1939-42) című egyháztársadalmi folyóirat.