Kopra
A mai világban a Kopra olyan téma, amely számos területen nagy aktualitásra tett szert. A személyestől a professzionális szintig a Kopra sokak figyelmét felkeltette többféle vonatkozása és következményei miatt. Idővel világossá vált, hogy a Kopra meghatározó tényező az emberek életében, hiszen befolyásolja döntéshozatalukat, viselkedésüket és általános közérzetüket. Éppen ezért nagyon fontos ennek a jelenségnek a mélyreható megértése és különböző dimenzióinak elemzése a megfelelő kezelés érdekében. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Kopra hatását különböző kontextusokban, és stratégiákat és ajánlásokat kívánunk kínálni a hatás hatékony kezelésére.
A kopra a kókuszdió kiszárított húsa, amely kókuszolaj és számos takarmány alapanyaga. A név a maláj koppara szóból származik, ami szárított húst jelent.
Felhasználása
A kopra előállítása több lépésben történik. Először a kókuszdiót meghámozzák és kettévágják. A kókusztejet kinyerik, majd a félbevágott termést kemencében, fűtött kamrában vagy egyszerűen a napon kiszárítják. Ez utóbbi jó minőséget nyújt, viszont sokkal lassabb. Átlagosan hat-nyolc kókuszdióból állítható elő egy kilogramm kopra.[1] A kiszárított anyagból kókuszolajat préselnek, a maradékot pedig állati takarmányként hasznosítják.
Gazdasági jelentősége
A Fülöp-szigetek legfontosabb exportcikke és deviza bevételi forrása is, de Indonézia és Malajzia is komoly szereplője a piacnak. A gazdasági világválság alatt ennek a terméknek az ára is csökkent, így már nem érte meg annyira a termelése, de 2010-ben ennek az ára is meredeken emelkedett. A koprából készült kókuszolaj más növényi olajokkal versenyez ipari felhasználási területeken.[2]
-
A brit Salamon-szigetek 35 centes bélyege kopra betakarítással és II. Erzsébet királynő portréjával.
Hivatkozások
- ↑ http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/kokusz.html www.terebess.hu - Kókusz
- ↑ http://bethge.freepage.de/kopra.htm Archiválva 2012. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben - Kopra, a szárított kókusz (német)