Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kondenzációs reakció lenyűgöző világát. Az eredetétől a mai hatásig elmélyülünk azokban a különböző szempontokban, amelyek ezt a nagyon releváns témát alkotják. Elemezzük a társadalomban betöltött jelentőségét, és azt, hogy hogyan fejlődött az évek során. Ezenkívül a Kondenzációs reakció-ről különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy teljes és objektív képet adjunk. Kétségtelen, hogy a Kondenzációs reakció olyan téma, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket, ezért reméljük, hogy ez a cikk minden olvasó számára nagy érdeklődésre tarthat számot és hasznos lesz.
A kondenzációs reakció olyan – jellemzően lépcsőzetesen végbemenő – kémiai reakció, melynek során a két vagy több reagáló molekula (vagy ugyanazon molekula két, eltérő helyen található reakcióképes csoportja) egyetlen fő termékké alakul, miközben víz vagy más kis molekula (például ammónia, etanol, ecetsav, hidrogén-szulfid stb.) keletkezik.[1] Változatos reakciócsaládról van szó, végbemehet savas vagy bázisos körülmények között, vagy katalizátor jelenlétében. A kondenzációs reakciók az élet számára is létfontosságúak, mivel az aminosavak közötti peptidkötés kialakulása és a zsírsavak bioszintézise is kondenzációs reakcióval történik.[2]
Számos változata létezik, többek között az aldolkondenzáció, Claisen-kondenzáció, Knoevenagel-kondenzáció és a Dieckman-kondenzáció (intramolekuláris Claisen-kondenzáció).[3]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Condensation reaction című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.