Kiss Áron (tanár)

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Kiss Áron
Született1845. június 21.
Porcsalma
Elhunyt1908. október 15. (63 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiKiss Áron
Foglalkozásabölcseleti doktor, tanítóképző-intézeti igazgató, néprajzi gyűjtő, pedagógiai szakíró
SírhelyeDebreceni köztemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Áron témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hegymegi Kiss Áron, teljes nevén hegymegi Kiss Áron Lajos (Porcsalma, 1845. június 21.Budapest, 1908. október 15.) filozófiadoktor, tanítóképző-intézeti igazgató, néprajzi gyűjtő, pedagógiai szakíró.

Élete

Kiss Áron református lelkész, később a Tiszántúli református egyházkerület püspöke és munkácsi Joó Juliánna fia. Tanulmányait a szatmári református algimnáziumban és a sárospataki gimnáziumban és akadémián végezte, ugyanott lelkészképesítő vizsgálatot tett és egy évig (1866.) a református tanítóképzőben tanárkodott. 1867-ben segédlelkészi vizsgát tett. Azután három évet a báró Uray családnál töltött mint nevelő, Eperjesen, Pozsonyban és Pesten tartózkodva. 1870-ben a nagykőrösi református tanítóképző igazgatója lett, mire nőül vette Török Pál dunamelléki református püspök leányát, Erzsébetet. 1870-ben letette az ügyvédi vizsgálatot és 1872-ben Kolozsvárt a pedagógiából doktori oklevelet szerzett. 1873-ban Németország és Svájc tanítóképző intézeteit látogatta meg. 1875-ben a budapesti elemi és polgáriskolai tanítóképzőben a pedagógia és a magyar nyelv tanára lett, 1881-től pedig csak a pedagógiát tanította. 1894-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter Kiss Áront tanszékén való meghagyással tanítóképzőintézeti igazgatóvá nevezte ki. 1870-től fogva állandóan részt vett a népnevelésügyi mozgalmakban; tagja volt az egyetemes és képviseleti tanítógyűléseknek, tagja az országos közoktatási tanácsnak és tanszermúzeumi bizottságnak; elnöke az országos református tanítóegyesületnek; titkára az első pedagógiai társaságnak. A tanítók országos árvaháza alapítóinak egyike és az árvaházi egyesületnek nyolc évig titkára, a züllőfélben levő gyermekek számára nevelőintézeteket emelő nagypénteki református társaság elnöke.

Írásai

Cikkei a Néptanitók Lapjában (1872. Egy korszerű vállalat s a hazai nevelési irodalom, 1872. Maróthy, a számtanító, 1872. A képezdei tanárok kiképeztetése, Bátky Károly, Campe, Slazmann és fordítóik, némi vonatkozással az emberbaráti iskola magyarországi történetére, 1876. A magyar methodika történetéből: Szőnyi Nagy István, Egy neveléstudományi társaság iránt való jámbor szándék, Adatok a népiskolai tanügy történetéhez. A neveléstudományi társaság ügyében, Nevelési irodalmunk megindulása a XVIII. század kezdetén, Perlaky Dávid paedagogiai író levele gr. Ráday Gedeonhoz 1793-ból, 1877. Egy mult századi népiskolai tankönyv és készítői. A Ratio educationis emlékünnepe, A népiskolai tankönyvek és az ifjusági iratok irodalomtörténete érdekében, A régi magar ábéc-ék Dévaitól Szőnyiig, Lesnyánszky András, Farczádi Józsa János és könyvism., 1878. A történettanítás a népiskolában, Szőnyi Pál, a III. egyetemes tanítógyűlés. A lakóhely-ismertetés irodalma. Az újabban átvizsgált helyesírás és könyvism., 1879. Három paedagogiai író a század első feléből, datok a népiskolai olvasó könyvekről 1777-1850-ig. Egy kis adalék a magyar methodika történetéhez, 1880. A népiskolai tanító-egyletek s átalában a tanítóegyleti élet, A régi népiskolai taneszközök. A játékok paedagogiai szempontból, 1881. Magunkról, Az országos tanítói testületről, az I. kerületi tanítóképezde ünnepe, Tunis, Molnár Aladár, Az iskolai padokról, Mikolai Hegedüs János, 1882. Magyar nyelv-tanítás a más ajkú magyar iskolákban, Az európai államok népoktatásügyi statistikája, Az országos könyvkiállítás, Fröbel Frigyes, Mit tanítsunk az első osztályban? Az iskolai értesítők, 1883. Eötvös eszméi a nevelés felől. A muraközi népiskolák, A középiskolai törvényjavaslat, A II. orsz. képv. tanítógyűlés és annak előkészítő bizottsága, A nagykőrösi tanszerkiállítás, A haza minden előtt, Az iskolai év küszöbén, Két régi ábáce, adalék az olvasás-tanítás történetéhez, Egy tanács az árvaház ügyében. A felső nép- és polgári iskolai közlöny ügyében, 1884. A budapesti rabsegélyző-egylet oktatási bizottsága és a Magyar könyvtár, Hegedűs László, Az ismétlő iskolázás, Rousseau és magyar ismertetői, A magyarországi tanítók árvaháza. Az irkák, Iskolai élet, A gyermekek olvasmányai, 1885. Az ifjúsági olvasókönyvek illustratiói, De Foe és Robinson, Budapesti tanító-testüleet, Fogalmazás a népiskolában, Dr. Stoy, Az új magyar nyelv-tanítási rendelet, A budapesti I. ker. tanítóképző-intézet új iskolai évének megnyitása, 1885, 1886. Ő felsége a király a budapesti I. ker. tanítóképzőben, Az országos tanítói árvaházi egyesület közgyűlése, ugyanannak II. közgyűlése, Elnöki megnyitó beszéd a felső nép- és polgári iskolai egyesület III. közgyűlésén, A földrajz és a földrajz-tanítás 1700-tól a Kis-tükörig 1771, Az iskolai utazások, A kőépítő-játék, A népiskolai és ifjúsági játékok gyűjtése. 1887. Az iskolai ünnepek, Az ismétlések, A népiskolai könyvekről, 1887., 1888. Jelentés és újabb felhívás a magyar gyermekjátékok ügyében, Gönczy Pál élete, Dr. Bihari Péter, 1889. Mennyei József, Zirzen Janka nevelőnői működésének 50-ik évfordulója, Az elmult évről, 1890. A nemzet gyásza, Az új ponyvairodalom, Az egyetemes tanítógyűlés megnyitásakor, Még valami a gyermekujságról, 1891. Ballagi Mór, Gróf Széchenyi István gondolatai a nevelésügy felől, A Comenius-ünnep, 1892. A magyar Comenius-irodalom, Gáspár János, Huszonötév a magyar népoktatásügy történetéből és minden évfolyamban könyvismertetés); a Magyar Tanügyben (I. 1872. Egy korszerű vállalat és a hazai nevelési irodalom, III. 1874. A magyar paedagogiai sajtó 1868-ig); az Egyházi Reformban (IV. 1874. A debreczeni protestáns egyetem, A természetes fejlődés); Figyelő (I. 1876. Abaujmegye műveltségtörténelméből, Bod Péter három levele, Szerencsi Nagy István és Kovásznai Sándor három levele báró s gróf Rádai Gedeonhoz, II. 1877. Szerencsi Nagy István és Kovásznai Sándor levelezéséről); a Prot. új képes Naptárban (1877. A nőnevelés); a Figyelőben (V. 1878. Ángyán János egyházi és paedagogiai író önéletrajza, VI. 1879. könyvism.); a Magyar Könyv-Szemlében (1879. Megjegyzések és Adalékok Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárához, 1882. Bod Péter levelei Rádai Gedeonhoz könyvgyűjtési ügyekben); a Havi Szemlében (1879. Révay Miklós tankönyvei); a Magyar Paedagogiai Szemlében (1881. Bethleni Hári Péter nevelési elvei, 1882. A magyar neveléstörténeti irodalom és a néptanító); a Család és iskolában (1881. Eöri Fülöp Gábor és a prot. nemzeti iskolai tankönyvek); a Magyar Philosophiai Szemlében (1882. Péterfi Károly élete és munkái); a Paedag. Plutarchban (I. 1886. Gönczy Pál); az Ethnographiában (1891. Régi lakodalmi szokások Tokaj-Hegyaljáról, Tornyos-páczai babonák, Procsalmai babonák, 1892.); A Vasárnapi Ujságban (1895. Bártfa, A zborói vár, 1896. Gróf Degenfeld József, a tiszántúli ref. egyházkerület főgondnoka).

Sok cikket írt a Verédy Paedagogiai Lexikonába, a Pallas Nagy Lexikonába pedig a pedagógiai történelmére vonatkozó cikkeket írt. Vezette a Kovács Albert által szerkesztett Reform c. folyóirat iskolai rovatát (1875-76-ban).

Emlékezete

Porcsalmán iskola viseli nevét. Az iskola előtt mellszobra áll. Az ő nevét viseli a Kiss Áron-díj, amelyet a játék szolgálatában jelentőset alkotó, kiemelkedő életművet létrehozó személyek kaphatnak.

Budapesten a Svábhegyen utcát neveztek el róla, melynek 2. sz. házán emléktábla látható.

Művei

Szerkesztette a Paedagogiai Társaság Évkönyveit 1878 és 1879-ben, a Tanítók Könyvtárát 1880-1881-ben (Péterffyvel), a Kis Tükör czímű népiskolai kézikönyvek tárát, a Felső nép- és polgár-iskolai Közlönyt 1884-92-ben (1889-ben Kerékgyártó Elekkel, 1890-92-ig Kovács Jánossal); segédszerkesztője volt a Néptanítók Lapjának 1876-tól 1895-ig Budapesten.

Felügyelete alatt jelentek meg a dunamelléki református egyházkerület által készített Vallástani Kézikönyvek.

Jegyzetek

  1. Születése bejegyezve Porcsalma református egyházi anyakönyv 1845. év 18. sorszám.
  2. Kiss Áron Általános Iskola honlapja Archiválva 2014. január 31-i dátummal a Wayback Machine-ben. web.matavnet.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 2.)
  3. Ifj. Kiss Áron-szobor, Porcsalma. Archiválva 2014. augusztus 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés ideje: 2014. augusztus 9.)
  4. Kiss Áron-díj. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés ideje: 2016. február 2.)

Források

További információk