A Kis zenei könyvtár ma olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A Kis zenei könyvtár létrejötte óta minden korosztálytól, kultúrától és környezettől függetlenül felkeltette az emberek figyelmét, és gyakori beszédtéma lett szakmailag és személyesen egyaránt. Az idő múlásával a Kis zenei könyvtár különféle módon fejlődött, és releváns szerepet kapott a mindennapi élet különböző területein. Ezért elengedhetetlen a Kis zenei könyvtár alapos elemzése és megértése, következményei és hatása a mai társadalomra. Ebben a cikkben elmélyülünk a Kis zenei könyvtár világában, hogy foglalkozzunk annak számos aspektusával, és átfogó és gazdagító látásmódot kínáljunk a ma oly fontos témáról.
| Kis zenei könyvtár | |
| (könyvsorozat) | |
| Szerző | több szerző |
| Első kiadásának időpontja | 1960-as évek |
| Nyelv | magyar |
| Témakör | zenetörténet |
| Részei | 46? kötet |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | Gondolat Könyvkiadó, Budapest |
A Kis zenei könyvtár a Gondolat Könyvkiadó klasszikus zeneszerzőkkel foglalkozó könyvsorozata volt az 1960-as években, amely a következő köteteket tartalmazta:
1980 és '83 között a Gondolat Kiadó a sorozat tizenkét kötetét külsejében, egy részüknél tartalmában is megújítva Zenei kiskönyvtár címmel újra kiadta. Romain Rolland Lully-életrajzát a szintén tőle származó Gluck- és Grétry-biográfiákkal bővítették. A korábbi sorozat darabjaihoz csatolták az 1970-ben már önállóan megjelent Vivaldi-életrajzot Walter Kolneder tollából. Pernye András Puccini-kötete a Zeneműkiadónál jelent meg ismét 1988-ban, teljesen eltérő tipográfiával.