Kerepestarcsa
A Kerepestarcsa témája emberek millióinak figyelmét és érdeklődését ragadta meg világszerte. Akár mai relevanciája, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége miatt, a Kerepestarcsa olyan téma, amely vitát, vitát és elmélkedést váltott ki különböző szférákban. A terület szakértőitől a nagyközönségig a Kerepestarcsa őszinte érdeklődést váltott ki, és arra ösztönözte az embereket, hogy tovább vizsgálják következményeit, következményeit és lehetséges megoldásait. Ebben a cikkben elmélyülünk a Kerepestarcsa lenyűgöző világában, és megpróbáljuk feltárni összetettségét, megérteni relevanciáját, és elemezni a mai világunkra gyakorolt hatását.
Kerepestarcsa Pest megyei nagyközség volt a budapesti agglomerációban, amely 1978. december 31-én jött létre Kistarcsa és Kerepes községek egyesítésével. 1994. december 11-én a két település ismét különvált. Előbbi 2005-ben, utóbbi 2013-ban kapott városi rangot.
A Kerepestarcsán áthaladó Gödöllői HÉV vonalán Kistarcsa megállóhely és Kerepes állomás 1979-1989 között Kerepestarcsa alsó, illetve Kerepestarcsa felső nevet viselte. 1982-1989 között Kistarcsa, kórház megállóhely neve pedig Kerepestarcsa, kórház volt. (A névváltoztatások Zsófialiget és Szilasliget megállóhelyeket nem érintették.)
Közélete
Tanácselnökei 1990-ig
Polgármestere 1990 után
- 1990–1994: Rapavi József (pártállása nem ismert)[1]
A két település 1994-es szétválása után Rapavi József Kistarcsa polgármestereként tevékenykedett tovább – több jobboldali-konzervatív párt támogatásával –, míg Kerepesen abban az évben szocialista polgármestert választottak.
Jegyzetek
- ↑ Mogyoród települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2024. május 25.)