Kereitek

A mai világban a Kereitek olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes szerte a világon. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása, akár a mai relevanciája miatt, a Kereitek olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. A téma szakértőitől a nagyközönségig mindenkinek van mondanivalója vagy tanulnivalója a Kereitek-ről. Ebben a cikkben a Kereitek-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat fogjuk feltárni azzal a céllal, hogy elmélyüljünk annak fontosságában, és jobban megértsük a különböző kontextusokban betöltött szerepét.

A jövendő Mongol Birodalom népei, köztük a kreitek lakóhelye 1200 körül

A kereitek elmongolosodott török nép voltak Mongóliában a Dzsingisz mongol nagykán birodalmát megelőző időkben. Mongólia középső részén éltek az Orhon, a Tola és az Ongin folyók vidékén, felvették a nesztoriánus kereszténységet. Legismertebb kánjuk a Dzsingisz kán előtti időszakban a mongol sztyeppe legnagyobb uralkodója: Tooril Ong kán volt. [1]

Történetük

A kereietek elmongolodott törökök voltak a mongol sztyeppen, akik a 11. század elején felvették a nesztoriánus kereszténységet. Uralkodóik között olyan keresztény nevek fordultak elő, mint a Marguz (Marcus), Kurcsakuz (Cyriacus), Szergiz (Sergius). [2]

A 12. század végén Temüdzsin, a későbbi Dzsingisz mongol nagykán fiatal korában a kereitek kánja, Tooril Ong kán volt a mongol sztyepp legtekintélyesebb uralkodója. [3] Tooril kánt, aki Dzsingisz kán apjának, Jiszügej-baaturnak fogadott testvére, andája volt, a fiatal Temüdzsin apjának tekintette apja halála után. [4] Sokáig szövetségesek voltak, de miután Dzsingisz kán egyesítette a valódi mongolok törzseit, a két uralkodó és nép egymás vetélytársa lett. 1201-ben kezdett a viszonyuk megromlani, végül 1203-ban Dzsingisz kán legyőzte Tooril kánt. [5]

A kereitek Dzsingisz kán szolgálatába álltak. A kereit dzsirgin nemzetségből származó Kadak-baatur az utolsó pillanatig kitartott Tooril Ong kán mellett, lehetővé téve annak menekülését. Dzsingisz kán méltányolta ezt a hűséget és szolgálatába fogadta őt is. [6] A kereitek részesei lettek a mai mongol nép etnogenezisének.

Jegyzetek

  1. ↑ Vásáry: Az Arany Horda 27. o.
  2. ↑ Vásáry: Az Arany Horda 27. o.
  3. ↑ Vásáry: Az Arany Horda 27. o.
  4. ↑ Vásáry: Az Arany Horda 28. o.
  5. ↑ Vásáry: Az Arany Horda 28. o.
  6. ↑ Vásáry: Az Arany Horda 32. o.

Források

  • ↑ Vásáry: Az Arany Horda: Vásáry István. Az Arany Horda. Kossuth Könyvkiadó (1986). ISBN 963 09 2792 6