A mai világban a Kendrai Gábor központi helyet foglal el a társadalomban, akár kulturális, politikai, történelmi vagy társadalmi jelentősége miatt. Hatása az évek során elterjedt, jelentős hatást gyakorolva az emberek életére és a történelem eseményeire. Éppen ezért elengedhetetlen a Kendrai Gábor tanulmányozásában és elemzésében való mélyebb elmélyülés, hogy megértsük jelentőségét és az emberiség fejlődésére gyakorolt hatását. Ebben a cikkben elmélyülünk a Kendrai Gábor világában, feltárva annak különböző aspektusait és hatását különböző összefüggésekben.
Kendrai Gábor | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Kendrai Gábor |
Született | 1724. február 14. Vedrőd |
Nemzetiség | magyar |
Elhunyt | 1797. január 18. (72 évesen) Vágsellye |
Munkássága | |
Vallás | keresztény |
Felekezet | római katolikus |
Kendrai Gábor (Vedrőd (Pozsony megye), 1724. február 14. – Vágsellye, 1797. január 18.) Jézus-társasági áldozópap és plébános.
1739-ben lépett a jezsuiták közé és előbb Besztercebányán, majd Egerben mint misszionárius és jószágkormányzó működött, 1770-től Nagyszombatban élt ugyanazon minőségben. A jezsuita rend eltörlése (1773) után az esztergomi főegyházmegyébe vették fel és 1775. február 1-jén Vágsellyén plébános lett.