Kazanlaki trák sírkamra

A mai világban a Kazanlaki trák sírkamra egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalom különböző területein. A politikától a technológiáig, a kultúrán és a gazdaságon keresztül a Kazanlaki trák sírkamra állandó vita és általános érdeklődés tárgyává vált. Következményei és következményei sokrétűek, hatása minden szinten észrevehető, közvetlenül és közvetve hatással van az emberek életére. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kazanlaki trák sírkamra különböző aspektusait, és elemezzük a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását, valamint a kihívások kezelésének lehetséges megoldásait és alternatíváit.

A kazanlaki trák sírkamra
Világörökség
A menyasszony és vőlegény búcsúja (freskó a sírkamrából)
A menyasszony és vőlegény búcsúja (freskó a sírkamrából)
Adatok
OrszágBulgária
Világörökség-azonosító44
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, III, IV
Felvétel éve1979
Elhelyezkedése
Kazanlaki trák sírkamra (Bulgária)
Kazanlaki trák sírkamra
Kazanlaki trák sírkamra
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 42° 37′, k. h. 25° 24′42.616667°N 25.400000°EKoordináták: é. sz. 42° 37′, k. h. 25° 24′42.616667°N 25.400000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazanlaki trák sírkamra témájú médiaállományokat.

A kazanlaki trák sírkamra Bulgária központi részén, a Kazanlak várostól északra fekvő Türbe-dombon található építmény, amelyet 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított.

Az 1944-ben, egy légvédelmi óvóhely építése során felfedezett fejedelmi sírbolt egy nagyobb nekropolisz része. A trákok tumulusznak nevezett halmok alá temetkeztek; a halom nagysága az elhunyt hatalmi és vagyoni pozíciójának megfelelő méretű volt.

A kőrakatból kialakított bejárattól keskeny boltozott folyosó vezet a szintén kőből kirakott, méhkas alakú temetkező kamrába. A kamra falát az i. e. 4. századból származó, kissé provinciális stílusú hellenisztikus freskók díszítik.

A sírkamra falán a főjelenet előkelő férfit és nőt ábrázol lakomán, zenészekkel, fogattal, lovakkal. A kupola tetejét kocsiverseny, a folyosó falát csatajelenet díszítik. A sír előkelő trák család temetkezési helye lehetett.

Források

  • Bács Gyula: Bulgária. Panoráma útikönyvek, 1972
  • Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981.

További információk