Kaszkád
Napjainkban a Kaszkád olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Akár a gazdaságra, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatásáról, akár a történelemben betöltött szerepéről van szó, a Kaszkád minden korosztály és hátterű ember figyelmét felkeltette. A Kaszkád megjelenése óta vita és elemzés tárgya, az egymásnak ellentmondó vélemények pedig szenvedélyes vitákat váltanak ki. Ebben a cikkben a Kaszkád különböző aspektusait és a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. Mély elemzéssel és részletes kutatással igyekszünk jobban megérteni a Kaszkád jelentőségét, és azt, hogy hogyan formálta a ma ismert világot.
A kaszkád a magyar nyelvben francia-olasz eredetű szó (franciául: cascade, olaszul: cascata).
A kertkultúrában
Fő jelentéseként a kaszkád kisebb, többnyire mesterséges vízesés vagy zúgó, az ún. vonalas vízarchitektúra-elemek egyike. Gyakori egyes típusú (főként barokk, illetve rokokó) díszkertekben, amelyekben a műzuhatag a csörgedező patakot imitálja. Több, lépcsőzetesen elhelyezett vízmedencét összekapcsolva az átbukókon lezúduló víz egységes vízfüggöny benyomását kelti. Jelentős előnye, hogy párolgó és egyúttal porló víz frissíti és hűti a levegőt.
Legismertebb magyarországi példája a kettős vízlépcső a fertődi Esterházy-kastély déli homlokzata előtt.[1] Ugyancsak kettős vízlépcsőt alakítottak ki Bécsben a Belvedere palota kertjében.[2]
A fizikában
A kémiában
A vegyiparban kaszkádnak az egyszerű műveleti folyamatok sorba kapcsolásával kialakított műveleti egységeket nevezik. Így például az ellenáramú desztillálásnál a tányéros rektifikáló oszlopot állítják össze kaszkád rendszerben.
Az elektronikában
Közgazdaságban, pszichológiában
Jegyzetek
- ↑ Gazlap: Fertőd, Esterházy kastélykert. . (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
- ↑ táj-kert: Bécs történeti kertjei IV: "Szép kilátás", vagyis Belvedere
Források
Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 636. o. ISBN 963-9257-02-8