Karfiol

A Karfiol olyan téma, amely évtizedek óta leköti a társadalom érdeklődését. Jelentősége vitathatatlan, és hatása a mindennapi élet különböző területein érezhető. Az évek során vita, kutatás és elmélkedés tárgyává vált, különböző nézőpontokat és egymásnak ellentmondó véleményeket generálva. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk a Karfiol-et, és feltárjuk a következményeit különböző összefüggésekben. A populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától a politikában és a gazdaságban betöltött relevanciájáig a Karfiol továbbra is olyan széles körű vitákat generál, amelyek senkit sem hagynak közömbösen.

Karfiol

Osztályozás
Nemzetség: Brassica
Faj: B. oleracea
Rassz: B. o. convar. botrytis
Változat: B. o. convar. botrytis var. botrytis
Fajta: számos
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz
Karfiol témájú kategóriát.


Karfiol (nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 25 kcal   103 kJ
Szénhidrátok5 g
- Cukrok  2.4 g
- Étkezési rostok  2.5 g
Zsír0 g
Fehérje 2 g
Tiamin (B1-vitamin)  0.057 mg5%
Riboflavin (B2-vitamin)  0.063 mg5%
Niacin (B3-vitamin)  0.53 mg4%
Pantoténsav (B5-vitamin)  0.65 mg13%
B6-vitamin  0.22 mg17%
Folsav (B9-vitamin)  57 μg14%
C-vitamin  46 mg55%
Kalcium  22 mg2%
Vas  0.44 mg3%
Magnézium  15 mg4% 
Foszfor  44 mg6%
Kálium  300 mg6%
Cink  0.28 mg3%

A karfiol avagy kelvirág (Brassica oleracea convar. botrytis var. botrytis) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata, nevezik még virágkelnek, virágos kelnek és olasz kelnek is.[1] Elsősorban Európában népszerű zöldség, amelynek húsosan megvastagodott fehér virágait lapátszerű zöld levelek veszik körül. Akkor jó minőségű, ha teljesen fehér és rózsái szorosan illeszkednek egymáshoz. Magas C-vitamin tartalmát (60 mg/100 g) mélyhűtött állapotában is megőrzi. Ásványi sókban is gazdag. Fogyasztják húspótló ételként rántva, vagy darált hússal dúsítva rakott karfiolként, levesnek, előfőzve saláták alkotórésze is lehet, de savanyúságnak eltéve is igen kitűnő.

Termesztése

A karfiolnak nagy a nitrogén és a káliumigénye, de érzékeny egyes mikroelemek hiányára is. Humuszban gazdag, tápanyagokkal jól ellátott talaj biztosíthatja a növény folyamatos fejlődését. A palántákat 60×50 cm, (vagy nagyobb), sor és tőtávolságra, március végén, a késői fajtákat július elején ültetik. Várható átlagos terméshozam 2–3 kg/m².

Magas fényigénye van, azonban a rózsái a napon megbarnulnak, ezért a belső leveleket, a kialakuló rózsa fölött összekötik. Vízigénye nagy és szereti a magas páratartalmat, ezért a hazai viszonyok között, csak öntözéssel termeszthető gazdaságosan. Egyetlen napi szárazság tönkreteheti a termést. Azonban a sok öntözés hatására a talaj összetömörödik, ezért rendszeresen lazítani kell a talajt.

Fontosabb kártevői és betegségei

Kártevői

  • földibolhák
  • bagolypille lárvák
  • káposztalégy

Betegségei

  • peronoszpóra
  • botritiszes betegség

Védekezés

A talajt, az ültetés előtt Basudinnal (350 g/100 m²) fertőtleníteni kell. A kártevők megjelenésekor Unitron 40 EC, Flibol E, vagy Ditrifon 50 WP-vel (0,2%) védekeznek. A peronoszpóra ellen, már a megelőzésre is réztartalmú szereket használnak. Ilyenek lehetnek például a Cuprosan Super D -(0,3%), Rézoxiklorid 50 WP -(0,5%), Bordói por -(1%), vagy a Recin Super -(0,3%).

Néhány változata

Jegyzetek

  1. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 317. o. ISBN 963 9121 22 3 1998.  

További információk