Napjainkban a Kamniki-Alpok olyan téma, amely világszerte sok ember figyelmét felkeltette. A technológia és a közösségi hálózatok fejlődésével a Kamniki-Alpok iránti érdeklődés megnőtt, és a mai társadalom visszatérő beszédtémájává vált. Akár a mindennapi életre gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a különböző területeken betöltött jelentősége miatt, a Kamniki-Alpok mindenütt jelenlévő elemmé vált életünkben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kamniki-Alpok különböző oldalait és a mai világra gyakorolt hatását.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Kamniki-Alpok | |
Magasság | 2558 m |
Hely | Szlovénia |
Hegység | Déli Mészkő-Alpok, Alpok |
Legmagasabb pont | Grintovec (2558 m) |
Terület | 900 km2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kamniki-Alpok témájú médiaállományokat. |
A Kamniki-Alpok (szlovénül Kamniško-Savinjske Alpe, németül Steiner Alpen ) az Alpok hegyvonulata Észak- Szlovéniában közvetlenül az osztrák határ mentén. A mintegy 900 km² kirejedésű hegység nevét Kamnik (németül: Stein) városkáról kapta.
Az Uršlja Gora (Ursulaberg) nevű hegyen van a történelmi határ Krajna, Karintia és Stájerország között .
Összesen 28 darab 2000 m feletti csúcs van a Kamniki-Alpokban.
Ismert alpinista központ hegymászó vezetőkkel. Nyáron a Logarska dolina Nemzeti Park vonzza a nagyszámú látogatót. Látnivalói közé tartozik a Rinka-vízesés és a Skuta kisgleccser. A legismertebb síközpont Krvavec.
Itt erednek a Kokra és a Kamniki-Bistrica folyócskák.