KWL-táblázat

Ebben a cikkben mélyebbre fogunk ásni a KWL-táblázat-et, és megvizsgáljuk annak minden oldalát. A KWL-táblázat olyan téma, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban, és fontos megérteni jelentőségét és életünkre gyakorolt ​​hatását. A következő néhány sorban elemezzük a KWL-táblázat eredetét, időbeli alakulását, valamint a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat. Azt is megvizsgáljuk, hogy mennyire relevanciája a mai világban, és hogyan befolyásolta társadalmunk különböző aspektusait. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a KWL-táblázat-ről.

A KWL-táblázat a tanulási folyamat segítésére, és eredményességének nyomonkövetésére szolgáló elrendezés, grafikus szervezési módszer. (Ogle, 1986) A módszer neve az oszlopok angol nevében található kezdőbetűkből álló mozaikszó.

Alkalmazása

Jól használható tanítási órákon, de vizsgákra, tesztekre való felkészülésnél is. Különösen hatékony lehet alsóbb évfolyamokon, valamint szorosan egymásra épülő ismeretek esetében is.

A táblázatnak három oszlopa van, melyből az első kettőt töltsük ki az anyag feldolgozása előtt!
Az oszlopok elnevezése:

  1. What we Know, azaz K oszlop – amit tudunk, ide kerülnek a témáról szerzett előzetes ismereteink címszavas formában.
  2. What we Want to know , azaz W oszlop – Kérdések arról, amit tudni akarunk, amiről tanulni fogunk. Ezt a fejezetek címeiből, képekből állapítsuk meg! Ezzel meghatároztuk a tananyag témáit, feldolgozásának legfőbb szempontjait!
  3. What we Learned, azaz L oszlop – amit tanultunk.

Tanulás közben töltsük ki az L oszlopot! Ide kerülnek a tananyag feldolgozása közben szerzett új ismeretek címszavas formában.

A tanulás vagy az anyag feldolgozása után menjünk vissza a K oszlopra, és ellenőrizzük, hogy mely előismeretünk volt pontatlan vagy hibás. Javítsuk ki!

Befejezésül menjünk a W oszlopra, és ellenőrizzük le, hogy van-e olyan kérdésünk melyre nem kaptunk választ!

Források