Köllő János

A mai világban a Köllő János a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Felfedezése óta a mai napig a Köllő János vita, tanulmányozás és kutatás tárgya különböző területeken, ami hozzájárult a jelenséggel kapcsolatos ismereteink bővítéséhez. Ebben a cikkben elmélyülünk a Köllő János izgalmas világában, feltárva eredetét, társadalomra gyakorolt ​​hatását és lehetséges jövőbeli következményeit. Kétségtelen, hogy a Köllő János kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és az elkövetkező években is tanulmányozás és elmélkedés tárgya lesz.

Köllő János
Született1952. október 27. (72 éves)[1][2]
Leningrád
Állampolgárságamagyar
SzüleiKöllő Miklós
Foglalkozásaközgazdász
IskoláiMarx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (–1977)
Sablon • Wikidata • Segítség

Köllő János (Leningrád, 1952. október 27. –) közgazdász. A Magyar Tudományos Akadémia Munkatudományi Bizottságának tagja. A közgazdaságtudományok kandidátusa (1990). A Magyar Tudományos Akadémia doktora (2011).

Életpályája

1972–1977 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója volt. 1977-től a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója és tudományos főmunkatársa. 1993–1994 között a Collegium Budapest munkatársa volt. 1996-tól az Ann Arbor-i William Davidson Intézet munkatársa. 2002-től a Pannon Egyetemen dolgozik. 2011-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett.

Kutatási területe a munkaerő-piaci egyensúlytalanságok, a munkaerő-piaci szereplők viselkedése.

Családja

Szülei: Köllő Miklós (1928–2024) dramaturg és Vágó Márta (1928–2016) voltak.[3][4] 1975-ben házasságot kötött Varga Júlia közgazdásszal. Két fiuk született: Mihály (1980) és Tamás (1984).

Művei

  • Esettanulmányok az ipari szövetkezetek fúziói köréből (1979)
  • Kereseti és bérviszonyaink (1983)
  • Munkaerőpiac tőkepiac nélkül (1990)
  • Foglalkoztatáspolitikai orvosságos és méregtár: Tanulmányok a foglalkoztatáspolitika eszközeiről (1995)
  • Kereseti egyenlőtlenségek Magyarországon 1986-1994 (1995)
  • A bérarányok alakulása Magyarországon a rendszerváltás időszakában (1997)
  • Regionális munkanélküliség és bérek az átmenet éveiben (1998)
  • A "túlzott központosítástól" az átmenet stratégiájáig: tanulmányok Kornai Jánosnak (1998)
  • Relokáció: a munkahelyek áttelepülése Nyugat-Európából Magyarországra (1999)
  • Meddig tart a rendszerváltás? (2001)
  • A járadékos munkanélküliek álláskilátásai 1994 és 2001 tavaszán (2001)
  • A munkanélküli segélyrendszer 2000. évi szigorításának politikai támogatottsága (2001)
  • Az ingázási költségek szerepe a regionális munkanélküliségi különbségek fenntartásában - becslési kísérlet (2001-2002)
  • Ágazati bérkülönbségek Magyarországon (2001)
  • A gazdasági átalakulás két szakasza és az emberi tőke átértékelődése Magyarországon (2001)
  • A minimálbér költségvetési hatásai (2004)
  • A magyar foglalkoztatáspolitika átfogó értékelése az Európai Foglalkoztatási Stratégia kontextusában, az elmúlt öt év tapasztalatai alapján (2005)
  • A nem foglalkoztatottak összetétele az ezredfordulón (2005)
  • Felsőoktatási expanzió, "diplomás munkanélküliség" és a diplomák piaci értéke (2005)
  • A napi ingázás feltételei és a helyi munkanélküliség Magyarországon: újabb számítások és számpéldák (2006)
  • Transzformációs sokk heterogén munkaerőpiacon (2006)
  • Zöld könyv: a magyar közoktatás megújításáért (2008)
  • Munkaerőpiaci tükör (2008)
  • A gyermeknevelési támogatások munkaerő-piaci hatásai (2008)
  • Miért nem keresnek állást a magyar munkanélküliek? : hipotézisek az Európai Munkaerőfelvétel adatai alapján: Hipotézisek az Európai Munkaerőfelvétel adatai alapján (2009)
  • A pálya szélén: Iskolázatlan munkanélküliek a posztszocialista gazdaságban (2009)
  • Nyugdíj-jogszerzés a teljes életpályára vonatkozó adatok alapján: jelentés a KSH-ONYF adatfelvételről (2009)
  • Vállalati reakciók a gazdasági válságra: 2008-2009 (2010)
  • …és a 49 méteres rövidhullámon: Kemény István jegyzetei a Szabad Európa Rádióban, 1980-1990 (2010)
  • Kinek használ az évvesztés?: Iskolakezdési kor és tanulói teljesítmények Magyarországon (2010)
  • Munkagazdaságtan (2011)
  • Foglalkoztatási csodák Európában: tanulságok a munkaerő-piaci előrejelzés számára (2013)
  • A közszféra bérszintje és a magánszektorból átlépők szelekciója 1997-2008-ban (2013)
  • Az érettségi védelmében (2015)
  • Munkaerőpiaci tükör, 2016 (2017)
  • Aktivitás, foglalkoztatás, munkanélküliség és bérek (2018)
  • Kertesi Gábor 70 éves: Írások neki és róla (2021)

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ Czech National Name Authority Database as Linked Data. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
  2. ↑ PIM-névtér. (Hozzáférés: 2022. február 20.)
  3. ↑ MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  4. ↑ Myheritage.hu
  5. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  6. ↑ Bayer Zsolt 2016-os állami kitüntetése elleni tiltakozás jegyében visszaadta állami kitüntetését.
  7. ↑ MTA-s közgazdászdoktorok is visszaadják a lovagkeresztjüket a „fajvédő, uszító és minősíthetetlen hangvételű” Bayer miatt

Források