A mai világban a Kölcsönhatás egyre fontosabbá vált a társadalom különböző területein. Legyen szó technológiai, kulturális, politikai vagy társadalmi térről, a Kölcsönhatás állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. Számos tanulmányt és kutatást végeztek annak érdekében, hogy teljes mértékben megértsék a Kölcsönhatás hatását az emberek mindennapi életére. Ebben a cikkben a Kölcsönhatás-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak fontosságát, következményeit és a témával kapcsolatos különböző szempontokat. Kétségtelen, hogy a Kölcsönhatás olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A kölcsönhatás olyan hatás, amikor két vagy több objektum hat egymásra. A kétirányúság nagyon fontos eleme a kölcsönhatásnak, ellentétben az egyirányú kauzális hatással. Sok egyszerű kölcsönhatás meglepő új jelenséghez vezethet. A különböző tudományokban a kölcsönhatás testre szabott jelentéssel bír.
Néhány alkalmi példa a tudományon kívül eső területekről:
A kémiában kölcsönhatás lehet például a sav-bázis, vagy a redoxi reakció. Ezek azért nevezhetőek kölcsönhatásnak, mert a bennük szereplő anyagok mindig hatnak egymásra, és megváltozik az állapotuk.
A fizikában egy kölcsönhatás egy fizikai objektum hatását jelenti egy másikra. A kérdéses objektum tömegpont, elemi részecske, kvantummező stb. lehet. A kölcsönhatás visszavezethető az alapvető kölcsönhatások valamelyikére, azaz az elektromágneses kölcsönhatásra, gyenge kölcsönhatásra, erős kölcsönhatásra vagy a gravitációra.