Jelenleg a Kék agávé különböző területeken nagy jelentőséggel bír, és jelentős hatást gyakorol a társadalomra. A Kék agávé megjelenése óta számos vitát és elmélkedést váltott ki, így az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődésének témája lett. Befolyása a kulturális és gazdasági szempontoktól a politikai és környezetvédelmi szempontokig terjed, ami bizonyítja mai fontosságát. Ebben a cikkben elemezzük a Kék agávé hatását és a különböző forgatókönyvek kialakításában betöltött szerepét, hogy jobban megértsük a mai relevanciáját.
Kék agávé | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Agave tequilana F.A.C. Weber 1902[1] | ||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kék agávé témájú médiaállományokat és Kék agávé témájú kategóriát. |
A kék agávé (Agave tequilana) az agávéformák közé tartozó agávé nemzetség faja. A mexikói Jalisco állam fontos mezőgazdasági terménye, ugyanis a több földrészen is népszerű tequila alapanyaga. A növény tövének magas cukortartalma miatt különösen alkalmas alkoholos italok készítésére.
A kék agávé Jaliscóban őshonos, de elterjedt még Sonora, Sinaloa, Michoacán és Oaxaca államokban is. A homokos talajt és az 1500 méternél magasabban fekvő termőhelyeket kedveli.
Pozsgás növény, levelei húsosak és hegyesek, magassága a két métert is elérheti. Nagyjából ötéves korában szárat növeszt (spanyolul: quiote), mely további öt métert is nőhet, és végül sárgán virágzik. A tövéért termesztett növényeknél ezt a szárat lemetszik, hogy a növény töve jobban fejlődjön.[2]
A virágokat egy őshonos denevérfaj a Leptonycteris nivalis termékenyíti meg. A növény több ezer magot hoz, majd elpusztul. A szárakat általában már egy év után eltávolítják, majd ezekről szaporítanak újabb növényeket a learatottak helyére; e gyakorlat miatt a termesztett kék agávék génállománya kevés eltérést mutat.
Dísznövényként ritkán termesztik, de egy Bostoni üvegházban egy 50 éves, 10 méteres példány is élt, ami 2006-ban virágzott.[3][4]
A tequilát a növény hatalmas ananászra emlékeztető tövéből (spanyolul: piña) készítik, mely általában 36–91 kg.[2] A piñát megtisztítják, megsütik, majd a belőle kinyert cukros levet megerjesztik. Az agávé leve kiegészíthető más terményekkel is, amíg a cefre cukortartalma legalább 51%-ban agávéból származik. Erjedés után lepárolják.
A kék agávé bioüzemanyag előállítására alkalmas növény. Cukortartalma kellően magas, ráadásul száraz területeken is megél öntözés nélkül, így termesztése nem terheli az amúgy is szűkös vízkészletünket.[5] Mivel mezőgazdasági szempontból egyébként értéktelen területeken is termeszthető, a kukorica bioüzemanyagként való felhasználásának – egyes szakértők által vélelmezett – hatásával ellentétben az agávé ilyen célú termesztése nem drágítja az élelmiszereket.
Az agávétermelés az 1980-as években ipari méreteket öltött, így különböző járványok terjedtek el, melyeket TMA (tristeza y muerte de agave, „az agávé bánata és halála”), gyűjtőnéven emlegetnek. Ezek főleg Fusarium gombák és Erwinia baktériumok, hatásukat pedig súlyosbítja az agávépopuláción belüli genetikai sokszínűség hiánya.[6] Gondot okoz még egy ormányosbogár-féle, a Scyphophorus acupunctatus,[7] és a Thielaviopsis paradoxa nevű gomba.[8]
Egy 2004-es tanulmány szerint más kórokozók (Erwinia carotovora, Enterobacter agglomerans, Pseudomonas mendocina és Serratia) is okolhatók a növények rothadásáért.[9]