Kék Mauritius
A mai világban a Kék Mauritius a közvélemény széles köre számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Megjelenése óta a Kék Mauritius különféle módon befolyásolta az emberek életét, valamint a társadalom egészének fejlődését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kék Mauritius különböző oldalait és a mai világra gyakorolt hatását. A Kék Mauritius a keletkezésétől a fejlődéséig, a különböző területekre gyakorolt hatásán keresztül emberek millióinak figyelmét sikerült megragadnia szerte a világon. Ezenkívül megvizsgáljuk a Kék Mauritius jövőbeli kilátásait, és azt, hogy ezek hogyan alakíthatják azt a valóságot, amellyel az elkövetkező években szembesülünk.
| Kék Mauritius | |
 | |
| Adatok | |
| Tervező | Joseph O. Barnard |
| Kiadás | 1847. szeptember 21. |
| Példányszám | 500 (vörös), 500 (kék) |
| Névérték | 1 (vörös), 2 pennys (kék) |
A Kék Mauritius bélyeg egyike a világ legkülönlegesebb bélyegeinek.
A kék és vörös Mauritius néven ismert bélyegeket 1847. szeptember 21-én adták ki Mauritius szigetén, 1 (vörös) és 2 pennys (kék) értékben. Ezek voltak az első olyan brit bélyegek, melyeket az Egyesült Királyság területén kívül adtak ki. 500 darabot nyomtattak belőlük, de az idők során ezek jelentős része megsemmisült. Jelenleg 26−27 db létezéséről tudnak biztosan. A sorozat első részét „Post Office” felirattal nyomták, majd áttértek a „Post Paid” szövegre.[1]
1993-ban kb 200−200 millió forintnyi értékért cserélt gazdát 1−1 piros és kék példány (ez utóbbi 70 ezer dollárral drágábban). Ez volt minden idők legdrágább filatelista üzletkötése. Jelenleg 1 millió angol fontra becsülik egy ilyen bélyeg értékét.
Jegyzet
- ↑ Kis bélyegtörténet. 3szek.ro, 2017. szeptember 22. (Hozzáférés: 2025. január 27.)
Források
- Kontár munkából a bélyeggyűjtők álma (magyarul)
- id. Gazda István: A bélyeg világtörténetéből. Utazás a filatélia klasszikusai között. CD melléklettel. Bp., 2015. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 263 old.