Mai cikkünkben a Károlyi Gyula-kormány lenyűgöző világát fedezzük fel. A kezdetektől a mai hatásig ez a téma emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A történelmi vonatkozásoktól a mindennapi életben való relevanciáig terjedő hatókörével a Károlyi Gyula-kormány olyan érdekességgé vált, amely felkelti a kíváncsiságot és csodálatot a tanulmányozásába merülőkben. Ebben a cikkben elmélyülünk annak számos aspektusában, és olyan meglepő részleteket fedezünk fel, amelyek segítenek jobban megérteni fontosságát és időbeli alakulását. Tehát készülj fel egy izgalmas utazásra a Károlyi Gyula-kormány-en keresztül, és tanulj meg mindent, amit ez a téma kínál.
Károlyi Gyula-kormány (1931. augusztus 24. – 1932. október 1.) | |||||
Időhossz | 1 év, 1 hónap | ||||
Kormányfő | Károlyi Gyula (miniszterelnökként) | ||||
Államfő | Horthy Miklós (kormányzóként) | ||||
Államforma | királyság | ||||
Pártok | Egységes Párt, Keresztény Gazdasági és Szociális Párt | ||||
A Károlyi Gyula-kormány gróf Bethlen István 1931 augusztusi lemondása után került hatalomra. Károlyi kisebb rutinnal és tapasztalattal, de a bethleni konszolidációt kívánta folytatni. A gazdasági válságot követően szaporodtak a tüntetések, sztrájkok és a szélsőséges szervezetek – kommunisták, Gömbös-féle fajvédők, kaszás-keresztesek (nemzetszocialisták) – egyaránt erősödtek. A kormány számára egyfajta megoldást kínált a statárium bevezetése, melyre a biatorbágyi merénylet szolgáltatott ürügyet. Károlyi helyzetén viszont a statárium bevezetése sem segített, így rövidesen át kellett adnia a helyét egy erősebb kezű és a válságból kiutat ígérő kormánynak, a Gömbös-kormánynak.