Kántor Andor

Ebben a cikkben elmélyülünk a Kántor Andor lenyűgöző világában, feltárva eredetét, hatását és mai relevanciáját. Megalakulása óta a Kántor Andor emberek millióinak figyelmét ragadta meg világszerte, szenvedélyes vitákat és páratlan érdeklődést váltva ki. Az évek során a Kántor Andor fejlődött és alkalmazkodott a társadalom változásaihoz, és mindig is nagy jelentőségű téma maradt. Ebben a cikkben elmerülünk annak számos oldalában, felfedezzük valódi jelentését és hatását a különböző területeken. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra és a Kántor Andor-ről szóló tudásra.

Kántor Andor
SzületettKántor Andor Győző Mária László
1901. december 7.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1990. március 31. (88 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaGálffy Lola (1937–1980)
SzüleiKántor László
Gold Karolina
Foglalkozása
  • festőművész
  • középiskolai tanár
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (20/2-1-14)[3][4]

Kántor Andor (Budapest, 1901. december 7.[5] – Budapest, 1990. március 31.) magyar festőművész, pedagógus.

Életpályája

1922–1926 között Rudnay Gyula tanítványa a művészképzőben. 1926-tól volt kiállító művész. 1927–1930 között Rudnay Gyula tanársegéde volt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1928-ban diplomázott, mint rajztanár. 1929-től dolgozott a szentendrei művésztelepen. 1930-tól a Nagybányán dolgozott. 1932-től oktatott. 1937-ben a Szentendrei Festők Társasága tagja lett. 1946-tól a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium tanáraként, 1958–1963 között az iskola igazgatójaként tevékenykedett.

Tagja volt a Képzőművészek Új Társasága, az Új Művészek Társasága és a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesületnek. Nyaranta Gyöngyösön, Mátrafüreden, Sümegen, Hódmezővásárhelyen és Mártélyon dolgozott.

Magánélete

1937. november 11-én Budapesten házasságot kötött Gálffy Lola festőművésszel (1902–1980).[6]

Művei

  • Tájkép (1932)
  • Háztetők fényben (1934)

Kiállításai

Egyéni

Válogatott, csoportos

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07344.htm, Kántor Andor, 2017. október 9.
  2. ↑ a b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 11.)
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  5. ↑ Kántor Andor születési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári születési akv. 3543/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 3.)
  6. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári házassági akv. 547/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 3.)

Források

További információk

  • Díjasok és kitüntetettek adattára 1948–1980. Összeállította és szerkesztette: Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984.
  • Keresztény magyar közéleti almanach I–II. . Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő (Budapest, 1940)
  • Kortárs magyar művészeti lexikon I–III. Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963-8477-43-1
  • XX. századi magyar művészet Szentendréről nézve. (Válogatás a Ferenczy Múzeum gyűjteményéből). Szerkesztette: Mazányi Judit. Szentendre, 2003.
  • Művész életrajzok. Az életrajzokat és minősítéseket Tasnádi Attila szövegezte meg. Szerkesztette: B. Varga Sándor. Bp., Képcsarnok Propaganda, 1978.
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György (Szeged, 1988)
  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó, 1990.
  • Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. 687. o. ISBN 9630515245  
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. ISBN 963-9257-02-8  
  • Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8