A mai világban a Judit híd nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma lett. Akár személyes, akár szakmai, tudományos vagy kulturális szinten beszélünk a Judit híd-ről, hatása és jelenléte tagadhatatlan. A Judit híd fontossága számos ágazatban vita és elemzés tárgyát képezi, és hatása időben és térben is kiterjed. Ebben a cikkben a Judit híd-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a fejlődéséig és a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Hasonlóképpen, a Judit híd különböző perspektíváit és nézőpontjait vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy elmélyüljünk annak jelentésében és relevanciájában a kortárs világban.
Judit híd | |
![]() | |
A Judit híd tornya (balra) | |
Elhelyezkedése | |
Áthidalt akadály | Moldva |
Névadó | Judith of Thuringia |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Világörökségi adatok | |
Típus | Kulturális helyszín |
Világörökség-azonosító | 616 |
Kritériumok | II, IV, VI |
Felvétel éve | 1992 |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Judit híd témájú médiaállományokat. |
A mai prágai Károly hídtól északra álló Judit hidat (Juditin most) 1158–72 között, I. Vencel uralkodása idején építették. Nevét a király feleségéről kapta. Ez volt az első kőhíd a Moldván, és a drezdai Elba, valamint a regensburgi Duna híd után a harmadik kőhíd Közép-Európában. 7,4–19 méter sugarú nyílásai közül 21 a folyó, 5 a part fölé épült. Teljes hossza 514 méter volt, szélessége 6,8 m.
A hidat az 1342-es árvíz elsodorta, nyomait mindössze a parti tornyok őrzik. A kisoldali torony ma is látszik a Károly híd tornya mellett, az óvárosi tornyot azonban beépítették az egykori hídfő helyén emelt épületekbe. Az első ív és azon egy szakállas embert (vélhetőleg Krisztus arcképét Veronika kendőjén) ábrázoló relief maradványai az Assisi Szent Ferenc-templom falában ma is láthatók.