A mai világban a Josef Redtenbacher vitathatatlan jelentőségre tett szert különböző területeken. Mind személyes, mind szakmai szinten a Josef Redtenbacher emberek millióinak figyelmét ragadta meg a kortárs társadalomban betöltött hatása és jelentősége miatt. Ebben a cikkben mindent alaposan megvizsgálunk, ami a Josef Redtenbacher-hez kapcsolódik, a történetétől és fejlődésétől a mai hatásig. A következő néhány sorban azt a több oldalt és szempontot fogjuk felfedezni, amelyek a Josef Redtenbacher-et széleskörű érdeklődésre számot tartó témává teszik, valamint a globális kontextusban relevanciáját.
Josef Redtenbacher | |
Született | Kirchdorf an der Krems[3] |
Elhunyt | 1870. március 5. (59 évesen)[1][2][3] Bécs[2][3] |
Állampolgársága | osztrák |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Bécsi Egyetem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Josef Redtenbacher témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Josef Redtenbacher (Kirchdorf an der Krems, 1810. március 13. vagy 1810. március 12. – Bécs, 1870. március 5.) osztrák kémikus.
A Kremsmünster Stiftsgymnasiumban érettségizett, majd orvostudományt tanult a bécsi egyetemen, 1834-től pedig Joseph Franz von Jacquin kémiai asszisztense volt az ottani kémiai és botanikai tanszéken. Előtte elsősorban botanikai tárgyaknak szentelte magát, de lelkes hallgatója volt Friedrich Mohs ásványtanásznak is. 1840/41-ben kutatási és tanulmányi útra indult, amely különböző német és francia laboratóriumokba vezetett, mindenekelőtt Justus von Liebighez, Gießenbe. Távollétében kinevezték a prágai Károly Egyetem kémiaprofesszorává. Visszatérése után a külföldön szerzett felismeréseket felhasználta a kémiaórák naprakészen tartására.
1847-ben az Osztrák Tudományos Akadémia valódi tagja lett. 1860-ban a Leopoldina tagjává választották.