A mai világban a Jedlicze az emberek széles köre számára kiemelt jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. Az amatőröktől a szakértőkig a Jedlicze felkeltette a figyelmet és vitát váltott ki a társadalom számos területén. Hatása túlmutat a földrajzi és kulturális korlátokon, és különböző tudományágak vizsgálatának és elemzésének tárgya. Ebben a cikkben a Jedlicze-hez kapcsolódó különféle szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől és fejlődésétől kezdve a következményeiig és a lehetséges jövőbeli fejlesztésekig. Legyen szó történelmi jelenségről, releváns alakról vagy aktuális témáról, a Jedlicze az eszmék és ismeretek cseréjének találkozási pontja, amelyet teljes egészében meg kell értenünk, hogy kontextusba helyezzük relevanciáját társadalmunkban.
Jedlicze | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Polgármester | Zbigniew Sanocki | ||
Irányítószám | 38-460 | ||
Rendszám | RKR | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5574 fő (2021. márc. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 525,85 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,6 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
![]() | |||
Jedlicze weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jedlicze témájú médiaállományokat. |
Jedlicze város Lengyelországban, a Krosnói járásban, a Kárpátaljai vajdaságban.
Jedliczét először 1409-ben említik. Az első elnevezése a szláv Jelda, ami fenyőt jelent. A 16. század közepén a Mleczko és Baczalski nemesi családok birtokába tartozott. 1657-ben a falut erdélyi katonák feldúlták. 1768-ban Stanislaw király uralkodása alatt kapott csak városi rangot. 1770-ben orosz-lengyel csata zajlott a város határán. 1884-ben az osztrákok megfosztották a vasúti kapcsolatoktól. A település 1920-ig magántulajdonban maradt, utolsó birtoklója Walerian Stawiarski volt. A második világháború alatt a helyi zsidóságot megtizedelte a Holokauszt. 1925-ben templomot építettek itt. A közelben épült egy kastély is, a 18. században.
2009-ben a lakossága 5645 fő volt.
A város polgármestere Zbigniew Sanocki.