Ebben a cikkben a Jövedelem témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg, hogy megértsük a mai jelentőségét. Elemezzük eredetét, fejlődését és a társadalomra gyakorolt hatásait, valamint a különböző területekre gyakorolt hatását. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk mélyebbre ásni a Jövedelem legfontosabb aspektusait, megvizsgálva a kultúrában, a gazdaságban, a politikában és a mindennapi élet egyéb vonatkozásaiban gyakorolt hatásait. A Jövedelem-hez kapcsolódó lehetséges jövőbeli trendekbe is belemélyedünk, hogy megértsük annak hosszú távú hatását.
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A köznyelvben minden külső helyről kapott pénz vagy anyagi juttatás jövedelemként értelmezhető. A köznyelv nem tesz különbséget jövedelem és bevétel között.
Az adójogban az egyes országok adótörvényei (pl. a személyi jövedelemadóról szóló törvény) határozzák meg a jövedelem fogalmát, illetve ettől eltérően, a bevétel fogalmát.
A személyi jövedelemadó szempontjából jövedelemnek számít a magánszemély által az adóévben bármilyen jogcímen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy annak a törvény által elismert költségekkel csökkentett része. Az Szja törvény a jövedelemtől megkülönbözteti a bevétel fogalmát. A törvény szerint bevételnek kell tekinteni a magánszemély által bármilyen formában és módon mástól megszerzett vagyoni értéket. Vagyoni értéknek a következők tekintendők:
Minden jövedelem egyben bevétel is, ám nem minden bevétel számít jövedelemnek a személyi jövedelemadó szempontjából. Azon bevételek után, amelyek nem számítanak jövedelemnek, nem kell személyi jövedelemadót fizetni. A főbb bevétel-típusok, amelyek nem számítanak bele a jövedelembe, a következők: