Jámbor Lajos (építész)

A mai világban a Jámbor Lajos (építész) olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatásáról, akár a mai relevanciájáról, akár a történelmi eseményekkel való kapcsolatáról van szó, a Jámbor Lajos (építész) olyan dolog, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Jámbor Lajos (építész) különböző aspektusait, eredetétől és fejlődésétől az élet különböző területeire gyakorolt ​​hatásáig. Megvizsgáljuk a Jámbor Lajos (építész) időbeli változásait és annak mai hatását is. Ezzel az elemzéssel azt reméljük, hogy átfogó képet adunk a Jámbor Lajos (építész)-ről és annak fontosságáról a modern világban.

Ez a szócikk az építészről szól. Hasonló címmel lásd még: Jámbor Lajos (egyértelműsítő lap).
Jámbor Lajos
Vasárnapi Ujság 1899. 850. l.
Vasárnapi Ujság 1899. 850. l.
SzületettFrommer Lajos
1869. október 31.[1]
Pest
Elhunyt1955. november 6. (86 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítész
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (7-3-22)
A Wikimédia Commons tartalmaz Jámbor Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jámbor Lajos, születési nevén Frommer Lajos (Pest, 1869. október 31.[3] – Budapest, 1955. november 6.)[4] magyar építész, a magyar szecessziós építészet egyik kiemelkedő alakja.

Élete

Az esztergomi Takarékpénztári Bérpalota, a Lőrinc utcában Bálint Zoltánnal közös munkája

Frommer Ignác kereskedő és Winter Fanni (1837–1902)[5] gyermekeként született izraelita családban.[6] A budapesti műegyetemen tanult, majd egy ideig Hauszmann Alajos irodájában dolgozott. Később a városligeti történelmi épületcsoportoknak volt művezetője Alpár Ignác oldalán, ezt követően nyert alkalmazást Lechner Ödön tervezőirodájában. 1897-ben nyitotta meg építészei irodáját Bálint Zoltánnal közösen. Számos művet készített vele együtt, ilyen pl. a párizsi világkiállítás magyar pavilonja, a debreceni megyeháza, az esztergomi Takarékpénztári Bérpalota, valamint az egykori Legfőbb Állami Számvevőszék (ma Külügyminisztérium).

1901-ben felvételt nyert a Demokratia szabadkőműves páholyba[7], ahova társát, Bálint Zoltánt követte. Mintegy szabadkőműves mestermunkájukként tervezték meg a nagyváradi László király páholy páholyházát 1901-ben[8].

Lechner Ödön vezetése alatt 1902 tavaszán létrejött a Magyar Építőművészek Szövetsége, melynek Jámbor Lajos is egyik alapító tagja volt. Művészetében Lechner Ödön építészeti formavilágát vitte tovább.

Alkotásaik

Ismert épületeik

  • 1898–1899. Budapest, Bajza utca 44., Baruch Sámuel háza
  • 1899–1900. Szatmár , Pannonia Szálló és Vigadó
  • 1901. Budapest, Ajtósi Dürer sor 25. – Stefánia út 111., Zala György műteremháza (Lechnerrel Ödönnel)
  • 1901. Torontál-Erzsébetlak , református templom
  • 1901. Nagyvárad , László király páholy, páholyház
  • 1902. Budapest, Bajza utca 42. – Aradi utca 70., Léderer Artúr háza és enteriőrök
  • 1902–1903. Nagyvárad , Füchsl-palota
  • 1904. Nagykanizsa, Főgimnázium és rendház
  • 1904–1905. Budapest, Stefánia út 20., Ligeti Miklós műteremháza és enteriőre
  • 1904–1928. Esztergom, Lőrinc utca, Takarékpénztári bérpalota
  • 1905. Vízaknafürdő , Szálloda és gyógyfürdőépületek
  • 1905. Budapest, Rökk Szilárd utca 3. – Mária utca 2/B.
  • 1906–1907. Budapest, Illés utca 22–24. – Kálvária utca 21/A–B. – Illés köz, Léderer Artúr és Léderer Károly bérháza
  • 1906. Budapest, Gutenberg tér 3. – Rökk Szilárd utca 1. – Mária utca 2/A., Léderer Gusztáv háza
  • 1906–1908. Nagybánya , István király szálloda és vigadó
  • 1907 k. Budapest, Bartók Béla út 10–12. – Csiky utca 3., Stein Manó bérháza
  • 1907–1908. Budapest, Akácfa utca 30. – Wesselényi utca 36., lakóház
  • 1908. Budapest, Váci utca 42., dr. Korányi Sándor bérháza
  • 1908. Budapest, Budafoki út 9–11. – Csiky utca 1., Bálint Zoltán saját bérháza
  • 1908–1909. Budapest, Munkácsy Mihály utca 16. – Kmetty György utca 31., Hirsch-villa
  • 1909–1912. Budapest, Fiumei út 21–23. – Alföldi utca 15., székesfővárosi kislakásos bérházak (épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében)
  • 1909–1914. Budapest, Fő utca 81. – Ganz utca 1–3. – Bem rakpart 47., Állami Számvevőszék (ma Külügyminisztérium)
  • 1910–1911. Budapest, Andrássy út 130., Hirsch Jakab háza
  • 1910–1913. Debrecen, Piac utca 54., Vármegyeháza
  • 1910–1911. Irányi utca 25. – Veres Pálné utca 12., gr. Károlyi-háza
  • 1911–1913. Debrecen, Hatvan utca 1., református egyház bérpalotája („Püspöki palota”)
  • 1912. Budapest, Thököly út 48–50., Felsőkereskedelmi Iskola (ma Petrik Lajos sz.k.i.)
  • 1913. Fiume , Főgimnázium
  • 1913–1914. Liptószentmiklós , M. Kir. Állami Főgimnázium
  • 1915. Budapest, Jávor utca 5/a., villaépület
  • 1922. Budapest, Kertész utca 36., Fészek klub átépítése
  • 1925–1926. Budapest, Üllői út 122–124. – Somfa köz – Zágrábi utca 5. – Zágrábi köz, székesfővárosi kislakásos bérházak
  • 1928. Budapest, Hermann Ottó út 40. – Gábor Áron utca 19., dr. Koós Zoltán és neje családi háza/nyaralójának átépítése és toldalékai (eredeti: Kallina Géza, 1924)
  • 1928. Jászberény, Rákóczi út 51/B, Tanítóképző

Tervek, emlékművek; elpusztult, azonosítatlan és bizonytalan épületek

  • 1899. Budapest, Lipótvárosi zsinagóga pályaterve, II. díj
  • 1899. Budapest, kereskedelmi csarnok pályaterve, II. díj
  • 1899–1900. Párizs, a világkiállítás magyar pavilonja
  • 1901. Pécs, Postaigazgatóság pályaterve, II. díj
  • 1902 k. Petrozsény , „Zsilvölgy” páholy háza (elpusztult)
  • 1902. Budapest, Vörösmarty tér, Vörösmarty-szobor szobor talapzata (Ligeti Miklóssal)
  • 1902. Budapest, Városliget, Anonymus-szobor talapzata (Ligeti Miklóssal)
  • 1902. Budapest, Március 15. tér, Erzsébet emlékszobor pályatervei (1903, 1910, 1913, Zala Györggyel)
  • 1903. Budapest, Kozma utcai izraelita temető, Chevra Kadisa sírboltok pályatervei, II. díj
  • 1903. Bodvarákó, gr. Keglevich István-nyaralótelep terve
  • 1903. Budapest, Fiumei Úti Sírkert, Komócsy József síremléke (Zala Györggyel)
  • 1903. Mohács, a színkör faépülete (megsemmisült)
  • 1903. Rozsnyó , Andrássy Franciska emlékművének pályaterve, II. díj
  • 1904. Budapest, Kozma utcai izraelita temető, a Grosz család sírboltja
  • 1904. Budapest, Farkasréti temető, Tahi Antal síremléke (Zala Györggyel)
  • 1905. Budapest, Sáros Gellért gyógyfürdő pályaterve, megvétel
  • 1905. Velencei biennálé nemzetközi kiállítás magyar terme
  • 1906. Budapest, Városliget, George Washington szobrának talapzata (Bezerédi Gyulával)
  • 1906. Palics , fürdőépületek pályaterve
  • 1907. Szabadka , városháza pályaterve, II. díj
  • 1907. Budapest, izraelita szeretetház pályaterve, megvétel
  • 1908 körül, Nagybánya, templom terve
  • 1908 körül, Telepes, templom terve
  • 1908. London, Earl’s Court, a nemzetközi kiállítás magyar utcája
  • 1908. Kecskemét, elmegyógyintézet pályaterve, II. díj
  • 1908. Budapest, Népliget, Tinódi Lantos Sebestyén-szobor talapzata (Bezerédi Gyulával)
  • 1908. Budapest, Dózsa György út 68. – Dembinszky utca 54., Magyar Építő Munkások Országos Szövetségének első székháza („Építőmunkás Otthon”) terve
  • 1911 k. Felsőszivágy , Bornemisza Péter-kastély enteriőrje (megsemmisült)
  • 1912–1913. Budapest, Kiskörút – Rákóczi út, Nemzeti Színház pályaterve, II. díj
  • 1919. Budapest, Pesti Duna-part magyarországi Tanácsköztársaság majálisának díszítése (Faragó Ödönnel)
  • 1925. Az 1926-os philadelphiai világkiállítás magyar pavilonjának pályaterve. I. díj.
  • 1930. Monza, nemzetközi iparművészeti kiállítás magyar szekciójának belső kialakítása


Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06879/06928.htm, Jámbor Lajos, 2017. október 9.
  2. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  3. ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1222/1869. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  4. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 2277/1955. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  5. ↑ Frommer Ignácné halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi állami halotti akv. 398/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  6. ↑ Frommer Ignác és Winter Fanni házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 270/1860. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  7. ↑ SzkWiki 1
  8. ↑ SzkWiki 2

Források

  • Jeles Napok
  • ↑ SzkWiki 1: Jámbor_Lajos. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2013. január 9.)
  • ↑ SzkWiki 2: A nagyváradi László király páholy páholyháza. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2013. január 9.)
  • Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
  • Dr. Ferkai András: Pest építészete a két világháború között (szerk. Ferkai András), Modern Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Kht., Budapest, 2001
  • Merényi György és Bolla Zoltán városi és tervtári kutatásai

További információk

  • Merényi György–Tószegi Zsuzsanna: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos; Holnap, Bp., 2022 (Az építészet mesterei)