Ma a Izotrópia-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. A Izotrópia egy több szempontot lefedő témakör, és az adott megközelítéstől függően többféleképpen értelmezhető. A társadalomra gyakorolt hatásától a történelemben való relevanciájáig a Izotrópia széleskörű érdeklődést váltott ki, ezért szeretnénk elmélyülni ebben a témában, hogy jobban megértsük, és tisztában legyünk a vele járó következményekkel.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az izotrópia térbeli iránytól való függetlenséget jelent. Egy olyan közeget jelöl, amelynek bizonyos fizikai tulajdonságai különböző irányokban megegyeznek. A szó a görögből ered: iszosz (egyenlő) és troposz (irány). A pontos definíció változhat a tárgyalt témától. A kivételeket vagy egyenlőtlenségeket az „an” előtaggal jelzik, azaz anizotrop. Az anizotrop kifejezést használják olyan esetekben is, amikor bizonyos tulajdonságok változnak az iránytól függően. Egy izotrop sugárzás – a mérés irányától függetlenül – hasonló intenzitást mutat.
A matematikán belül az izotrópiának több jelentése is van:
Izotrop koordináták a Lorentz-sokaságban.
Anyagok mechanikai tulajdonságainak tanulmányozása során az "izotrop" azt jelenti, hogy a vizsgált anyag minden irányban azonos tulajdonsággal bír. Ezt a definíciót használják a geológiában és az ásványtanban is.
A homokszemcse, amely vulkanikus üvegből áll, izotrop, és ezért nem látszik, ha egy duplán polarizált petrografikus mikroszkópon keresztül nézzük.
Ipari folyamatokban, mint például a maratás, az izotrop megmunkálás azt jelenti, hogy minden irányba hasonló paraméterekkel történik a marás. A kémiai folyamat során a reakció, majd a szubsztrátum eltávolítása - savval, oldószerrel vagy reaktív gázzal -igen jól jellemezhető izotropnak. Ezzel szemben anizotrop folyamat során a marás mélysége különböző irányokban más és más. Ez jellemző integrált áramkörök előállítására is.
Az izotrop antenna egy idealizált sugárzó elem, amelyet elméleti számítások során, valamint méréstechnikában referenciának használunk. Az izotrop antenna egy olyan fiktív antenna, amely a tér minden irányába azonos energiát sugároz (ezt a Poynting vektorral számoljuk).
A gyakorlatban izotrop antenna nem létezik, mert az egyenlő sugárzás minden irányba megsérti a Helmholtz-hullámegyenletet.
Az antennák nyereségét általában decibelben mérik. Ha a viszonyítás alapja a fiktív, izotrop antenna, akkor az antenna nyereségét dBi-ben szokás megadni. Ezzel elkerülhető a kisebb frekvenciákon használatos dBd-vel való összetévesztés. Kisebb frekvenciákon (pl. TV-rádió földfelszíni műsorszóró sávok, UHF, VHF, URH) a viszonyítási alap nagyon gyakran a dipól antenna. A mikrohullámú sávokban (pl. parabola antennák) szinte mindig az izotrop sugárzóhoz viszonyítunk, akkor is, ha a precízebb dBi helyett csak dB szerepel az antenna adatlapján.
Sejtbiológia: ha a sejtfal tulajdonságai többé-kevésbé azonosak minden irányban, akkor arra azt mondhatjuk, hogy izotrop. A sejt belseje viszont anizotrop a sejten belül található felépítés miatt.