Ivarlemez

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Ivarlemez témáját. A történelem során a Ivarlemez számos kontextusban és helyzetben döntő szerepet játszott. A Ivarlemez eredetétől napjaink relevanciájáig a terület szakértői tanulmányozásának és vitájának tárgya volt. Ebben a cikkben elmerülünk a Ivarlemez lenyűgöző világában, feltárjuk különböző oldalait, és felfedezzük a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Elmélyülünk a Ivarlemez történeti jelentőségében, jelenkori vonatkozásaiban és jövőbeli perspektíváiban.

Egy pók külső felépítése, az epigyne címkével jelölve.
Egy pók belső felépítése, a szaporító szervrendszer (lila) az epigynénél éri el a külső vázat.

Az ivarlemez vagy petelemez (epigyne vagy epigynum) a nőstény pókok ivarnyílásánál kialakult külső nemi képlet. Formája fajonként eltérő, még közeli fajok esetében is, ezért az egyik legfontosabb határozó jelleg. A potroh alján, a hasi barázda előtt és a trachea- vagy redős tüdőket fedő lemezek között elhelyezkedő szklerotizált kültakaródarab alkotja.[1]

Feladata

Az ivarlemez fő funkciója a hím pók párzólábának fogadása és irányítása; a párzólábak és az ivarlemez fajra jellemző kitinképleteinek precíz kulcs-zár illeszkedése teszi lehetővé a sikeres párzást (egyben megakadályozza a különböző fajú pókok párzását). Az ivarlemez gyakran a spermatartók (spermathecae) mellett található, vagy fedi azokat. Gyakran a spermatartók nyílásai az ivarlemez külső oldalán vannak, és könnyen észrevehetőek.[1]

Az ivarlemez másodlagos funkciójaként tojócsőként is szolgál.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Comstock, John Henry. The Spider Book. Doubleday, Page & Company, 129–132. o. (1920) 

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Epigyne című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.