Mai cikkünkben a Italo Calvino lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől a mai relevanciáig minden olyan szempontot megvizsgálunk, amely annyira érdekessé és relevánssá teszi a mai társadalomban. Kitérünk a különböző területekre gyakorolt hatására, valamint a döntéshozatalra és a véleményalkotásra gyakorolt hatására. Ez egy olyan téma, amely kétségtelenül sok ember kíváncsiságát és érdeklődését felkelti, ezért elengedhetetlen, hogy elmélyüljünk benne, hogy megértsük valódi terjedelmét. Tarts velünk ezen az izgalmas felfedezésünkön!
Egy Havanna melletti faluban, olasz szülőktől született, 1923-ban. Apja, Giacomo Calvino, becenevén Mario, ligúriai származású agronómus, anyja, a szárd gyökerekkel rendelkező Eva Mameli botanikus volt, aki természettudományos egyetemi tisztségeket töltött be kivándorlásuk előtt Paviában és Sassariban. Trópusi botanikuskertet irányítottak Kubában. Miután 1925-ben egy hurrikán romba döntötte bungalójukat, rövid Santiago de Cuba-i tartózkodás után, a család 1926-ban repatriált.
Appunti sulla narrativa come processo combinatorio, 1967 (Megjegyzések a koncepciós per tényállásáról)
La memoria del mondo e altre storie cosmicomiche, 1968 (A világ emlékezete és más kozmikomédiák)
Il castello dei destini incrociati, 1969 (Az egymást keresztező sorsok kastélya)
Tarocchi. Il mazzo visconteo di Bergamo e New York, 1969 (Tarokk-kártyalapok. Visconti bergamói és New York-i csokora)
Gli amori difficili, 1970 (Nehéz szerelmek)
Orlando furioso, di Ludovico Ariosto raccontato da Italo Calvino con una scelta del poema, 1970 (Ludovico Ariosto Őrjöngő Lorándja válogatott elbeszélő költeményekkel elmesélve)
Le città invisibili, 1972 (Láthatatlan városok)
Il castello dei destini incrociati, 1973 (A keresztezett sorsok vára)
Autobiografia di uno spettatore, in Federico Fellini, Quattro film. I vitelloni, La dolce vita, 8 1/2, Giulietta degli spiriti, 1974 (Egy néző önéletrajza Fellini négy filmjében: A bikaborjakban, Az édes életben, a 8 és félben és a Júlia és a szellemekben)
A Hold-leányok, elbeszélő kötet, magyarul, 1978[3]
La vera storia, due atti di, Milano, Edizioni del Teatro alla Scala, 1982. Su musica di Luciano Berio (Igaz történet, kétfelvonásos opera Luciano Berio zenéjére, Milánó, Teatro alla Scala kiadó)
Palomar, 1983 (Palomar úr)
Cosmicomiche vecchie e nuove, 1984 (Régi és új kozmikomédiák)
Életében publikált értekezései
La tradizione popolare nelle fiabe, in Storia d'Italia, vol.5 – tomo 2: I documenti (1973) (A mesék népi hagyományai Itália történelmében, 5. kötet, 2. rész: Dokumentumok)
Una pietra sopra. Discorsi di letteratura e società, 1980 (Kő fölülre. Beszélyek irodalomról és társadalomról)
Collezione di sabbia, 1984 (Homokgyűjtemény)
Posztumusz megjelent művei
Sotto il sole giaguaro, 1986 (A jaguár napja alatt)
Lezioni americane. Sei proposte per il prossimo millennio, 1988 (Amerikai leckék. Hat javaslat a következő évezredre)
Sulla fiaba (1988) (A meséről)
La strada di San Giovanni (1990) (Szent János útja)
Perché leggere i classici (1991) (Miért olvassunk klasszikusokat)
Prima che tu dica 'pronto', 1993 (Mielőtt azt mondanád 'halló!')
Eremita a Parigi (1994) (Párizsi remete)
Mondo scritto e mondo non scritto (2002) (Írott és íratlan világ)
Il libro dei risvolti (2003) (Fülszövegek könyve)
A gondozásában megjelent művek
Rivista "Il Menabò" (1959-66) (Il Menabò – folyóirat)
Cesare Pavese, Poesie edite e inedite, 1962 (Cesare Pavese, kiadott és kiadatlan költemények)
I libri degli altri, lettere (1947-1981)(A mások könyvei, levelek 1947-1981), 1991
Italo Calvino, Levelek (1940-1985), 2001
Dalok, Sergio Liberovici zenéjével
Dove vola l'avvoltoio? (Hová száll a keselyű?)
Il padrone del mondo (A Világ Atyja)
Oltre il ponte (A hídon túl)
Canzone triste (Szomorú dal)
Il sentiero (Az ösvény)
Magyarul
A pókfészkek ösvénye; ford. Nemeskürty István; Zrínyi, Budapest, 1957
Végül arra száll egy holló. Novellák; ford., utószó Nemeskürty István; Zrínyi, Budapest, 1959
A kettészelt őrgróf; ford. Telegdi Polgár István; Európa, Budapest, 1960
Olasz népmesék; feldolg. Italo Calvino, vál., ford., utószó Telegdi Polgár István; Magyar Helikon, Budapest, 1961 (A Fiabe italiane c. mű alapján)
Az aranyszájú számadó. Olasz népmesék; ford. Lőrinczi László; Ifjúsági, Bukarest, 1963
Eleink / A famászó báró / A kettészelt őrgróf / A nemlétező lovag; ford., utószó Telegdi Polgár István; Európa, Budapest, 1964
Kozmikomédia; ford., életrajz Székely Sándor, utószó Károlyházy Frigyes; Egyetemi Ny., Budapest, 1972 (Kozmosz fantasztikus könyvek)
A Hold-leányok. Elbeszélések; ford. Barna Imre, Nemeskürty István, Telegdi Polgár István, vál. Telegdi Polgár István; Európa, Budapest, 1978 (Európa zsebkönyvek)
Láthatatlan városok. Tudományos fantasztikus regény; ford., tan. Karsai Lucia; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1981 (Kozmosz fantasztikus könyvek)
A hold távolsága; ford. Székely Sándor, terv., ill. Molnár Tamás; Magyar Iparművészeti Főiskola, Budapest, 1983
Szénási Ferenc: Italo Calvino; Osiris-Századvég, Budapest, 1994
Molnár Gábor Tamás: A (tömeg)vonzás szabályai. Kommunikációs és olvasási modellek Sterne, Calvino és Pynchon egy-egy regényében; Ráció, Budapest, 2012 (Ráció-tudomány)
Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!