Ismérv
A Ismérv téma az idők során sok ember figyelmét felkeltette. Akár a mai társadalomban betöltött jelentősége, akár a történelemre gyakorolt hatása, akár az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt, a Ismérv állandó vita tárgya. Ebben a cikkben a Ismérv-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai fejlődéséig. Elemezzük jelentőségét különböző kontextusokban és az emberek életére gyakorolt hatását, teljes és részletes látásmódot kínálva, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük jelentőségét a mai társadalomban.
Ismérvnek vagy statisztikai változónak nevezzük a statisztikában egy sokaság elemeinek tulajdonságait. Ismérv minden olyan szempont vagy kritérium, ami szerint a sokaságot vizsgáljuk. Léteznek közös ismérvek, amelyek igazak a sokaság minden egyedére, és megkülönböztető ismérvek, amik alapján az egyedek elkülöníthetőek.
| Minőségi ismérvek (kvalitatív, kategoriális) |
Mennyiségi ismérvek (kvantitatív, számszerű) | |||
| Skála | nominális (egyenrangú) |
ordinális (rangsorolt) |
diszkrét (számlálható) |
folytonos (mérhető) |
| Példák | vércsoport | betegség súlyossága | fogak száma | testmagasság |
| A skálán elvégezhető műveletek |
azonosság (=, ≠) | azonosság (=, ≠) sorrend (<, >) |
azonosság (=, ≠) sorrend (<, >) különbség (–) |
azonosság (=, ≠) sorrend (<, >) különbség (–) arány (/) |
Szociológiai felméréseknél az alábbi gyakorlati csoportosítást használják:
| Fajta | Példák | |
|---|---|---|
| Területi ismérv | ország, város, megye | |
| Időbeli ismérv | nap, hónap, év | |
| Tárgyi ismérv | Minőségi ismérv | nem, iskolai végzettség |
| Mennyiségi ismérv | nyereség, életkor, jövedelem | |
A sokaság elemeire a vizsgált ismérv szerint különféle ismérvváltozatok jellemzők; például ha a „nem” az ismérv, akkor a „férfi” és a „nő” a lehetséges ismérvváltozatai. Alternatív ismérvnek nevezzük az olyan ismérveket, amelyeknek csak két ismérvváltozata létezik. A mennyiségi ismérvek ismérvváltozatai ismérvértékeknek is hívhatók.
A kódolás az a folyamat, amelynek segítségével a területi, időbeli, illetve minőségi ismérveket is számszerűvé alakítjuk át (például a megyékhez a nevük betűrendjében számokat rendelünk 1-től 19-ig vagy a vizsgateljesítményhez osztályzatokat 1-től 5-ig). Ezek az ismérvek azonban, bár számszerűek, így sem rendelkeznek a mennyiségi ismérvek valamennyi tulajdonságával. Például ha az emberek kedvenc színét kódokkal jelöljük (1 = kék, 2 = zöld, 3 = piros, 4 = sárga, 5 = egyéb), akkor sem értelmezhetjük úgy a színkódok átlagát (pl. 3,5 = piros és sárga közé eső szín, azaz narancssárga), mint egy „átlagosan elfogadott” színt. Ha pedig máshogy határoztuk volna meg a kódszámokat (1 = zöld, 2 = sárga, 3 = piros, 4 = kék, 5 = egyéb), akkor ugyanez az átlag másik színt jelölne (lila).
Mérési skálák
- Nominális szint:
- nem sorolható minőség szerint
- pl. nem (férfi vagy nő); kedvenc szín (kék, piros, zöld, sárga, „egyéb, éspedig:”)
- Ordinális szint:
- egyértelműen sorrendbe lehet rakni az elemeket, de nem lehet az egyes elemek közötti különbséget egzaktul meghatározni
- pl. egészség (kitűnő, jó, közepes, rossz)
- Intervallumszint:
- meghatározható az elemek sorrendje és távolsága, de a skálának nincsen természetes kiindulópontja, emiatt nem lehet meghatározni, hogy az egyik elem hányszor „jobb” a másiknál
- pl. IQ (akinek 60 az IQ-ja, az nem „fele olyan okos”, mint akinek 120); Celsius-fok (ha tegnap 20 fok volt, és mára 40 fok lett, akkor nem mondhatni, hogy „kétszer olyan meleg van”)
- Aránymérő szint:
- pontosan meghatározható az egyes elemek sorrendje, valamint két elem különbsége, és rendelkezik kiindulóponttal is (nulla)
- pl. jövedelem, testsúly
