Irminger-áramlat

A Irminger-áramlat cikkében egy lenyűgöző témát fogunk megvizsgálni, amely az évek során sok ember érdeklődését felkeltette. Ez a cikk az eredetétől a mai relevanciájáig részletes és áttekintő áttekintést nyújt a Irminger-áramlat-ről. Mély és éleslátó elemzéssel belemerülünk a Irminger-áramlat legérdekesebb és legjelentősebb dimenzióiba, feltárva a társadalom és a kultúra különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Történelmi információk, aktuális adatok és releváns megfontolások kombinációjával ez a cikk új megvilágításba helyezi a Irminger-áramlat-et, és új perspektívát nyújt annak fontosságáról és relevanciájáról a modern világban.

Irminger-áramlat
Ország Izland
NévadóCarl Irminger

Az Irminger-áramlat az Északi-Atlanti-óceánban Izlandtól délre halad keletről nyugati irányba. Az Északi-Atlanti-óceán nagy körkörös áramlásának, a Golf-áramlat széles értelemben vett rendszerének része, illetve ezen belül az Észak-atlanti-áramlat nyugatra forduló leágazása.

Elnevezése

Nevét, csakúgy, mint az Irminger-tenger és az az alatt elterülő Irminger-medence Carl Ludvig Christian Irminger (1802–1888) dán tengerészkapitány, altengernagy után kapta, aki az Északi-Atlanti-óceán áramlatait kutatta és 1853-ban elsőként írta le a Golf-áramlat rendszerének ezt az ágát.[1] Irminger több jelentős tanulmányt is nyilvánosságra hozott kutatásairól.[2]

Leírása

Az Irminger-áramlat vize, ami eredendően a Golf-áramlatból származik, a környezetéhez képest viszonylag meleg (4-12°C) és magas sótartalmú (3,5%). Az Izland környéki sekélyebb vizeket elérve az áramlat nagy szerepet játszik a szigettől délre és nyugatra a gazdag tengeri élővilág kialakulásában. Izlandtól délnyugatra az áramlat két részre oszlik, egyik ága észak felé fordulva mintegy körülöleli a szigetet és attól északra keleti irányba fordul, a másik ága folytatja útját nyugatra, Grönland felé, az ott elterülő Irminger-tengerbe, majd ott délre fordul.[3]

Gazdasági jelentősége

Nagyrészt az Irminger-áramlat vize alapozta meg Izland tengeri élővilágának az algáktól a sok nemes halfajtán át a bálnákig és más emlősökig terjedő gazdagságát, és ennek révén az egész ország gazdaságára nézve döntő jelentőségű izlandi halászatot.

Jegyzetek

  1. ↑ Kommandør Axel Fiedler: „Om Irminger Havets og Irmingerstrømmens navn“. Søværnsorientering Nr. 1, März 2003 Google-HTML-Version (PDF; 127 kB) (dánul)
  2. ↑ Johann Georg Kohl: "Geschichte des Golfstroms und seiner Erforschung". 157-161. o. Eliborn Classics series. als Replica der Fassung von 1868 von C. Ed. Müller, Bremen.(németül)
  3. ↑ Izland '86 10. o.

Források

  • ↑ Izland '86: Jóhannes Nordal (szerk), Valdimar Kristinsson. Iceland 1986. Reykjavík: Central Bank of Iceland (1987) 

További információk