A mai világban a Ipari ingatlan nagy jelentőségűvé vált különféle összefüggésekben, és jelentős hatást gyakorol a társadalomra. A Ipari ingatlan megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét, és különböző területeken vita és elemzés témájává vált. Annak megértéséhez, hogy a Ipari ingatlan milyen hatással van mindennapi életünkre, feltétlenül fel kell tárnunk különböző oldalait és dimenzióit, valamint meg kell vizsgálnunk időbeli alakulását. Ily módon megérthetjük annak fontosságát és következményeit jelenlegi valóságunkban.
Meghatározásuk szerint az ipari ingatlanok olyan speciális ingatlanok, amelyeket gyártási, szerelési vagy más ipari, technológiai folyamat befogadására, kiszolgálására létesítettek. Az ipari ingatlannak számos altípusa létezik.
Ipari ingatlannak minősülnek például a különféle raktárak, amelyeket különféle termékek tárolására, válogatására és szállítására használnak, illetve a logisztikai központok, amelyek hasonló szerepet töltenek be, a termékek mozgatását segítve a kiinduló és a célállomás között. Az ipari ingatlanokon belül általában vegyesen oszlanak meg a termelésre és raktározásra, azaz kifejezetten ipari célokra alkalmazott terek, helyiségek, illetve az adminisztrációs célokra használt irodák, gyakran egyetlen épület osztozik. A kifejezetten gyártásra berendezett terek is változatosak lehetnek. Lehet szó egyszerű műhelynek berendezett, kisebb, mobil gépekkel felszerelt helyiségekről, csarnokokról, vagy éppen kifejezetten az adott célra épített, nagyméretű gépsorokkal beépített ingatlanokról, nehézipari létesítményekről.[1]
Az ipari ingatlanok hivatalosan gazdasági vagy ipari területek, ipari vagy logisztikai parkok részei is lehetnek, illetve lehetnek raktárbázisok, gyárak, üzemek. Ezen fogalmak pontos meghatározásai támpontot adnak az ipari ingatlan pontos besorolását illetően.[2]
Az ipari park olyan telepszerűen létesített ipari és szolgáltató létesítmények együttese, amely főként kis- és középvállalkozások számára a kor színvonalán képes biztosítani a korszerű gyártmányok előállításához, a modern technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlen feltételeket.
A park egyfelől a termelőtevékenységhez elengedhetetlenül szükséges fizikai infrastruktúra (energia, víz, telefon, szennyvíztisztító stb.) igénybevételét teszi lehetővé, másfelől pedig olyan szolgáltatásokkal (szellemi infrastruktúra) segíti a vállalkozókat, amelyek nélkülözhetetlen részei a sikeres üzletvitelnek (pl. ügyvitelszervezés, pénzügyi-számviteli ügyintézés, PR, marketing, külkereskedelem bonyolítása, hitel ügyintézés, beruházási, fejlesztési, jogi tanácsadás stb.).
A park körülhatárolt működéséről gazdasági társaság gondoskodik.[4]
Általában professzionális ingatlanfejlesztő által fejlesztett raktár, esetleg könnyűipari felhasználású terület, ahol egy kézben marad a tulajdonjog. Az épületeket (elsősorban raktárak és az azokat kiszolgáló irodák) bérbeadással hasznosítják, az ügyfelek elsősorban logisztikai szolgáltatók. A terület a tehergépjárművek számára jó közlekedési adottságok rendelkezik.[5]
Olyan raktározási terület, ahol több raktárépület található, de nem sorolható be a logisztikai parkok sorába.
A gyár logisztikai, termelési, készlettervezési, beszerzési egység, ahol anyagi javakat állítanak elő.
A vállalat funkcionális területi, vagy technológia szempontból elhatárolható egysége, melynek célja valamely fogyasztói igényű kielégítése és ezzel a tevékenységével nyereség elérése.
Az ipari ingatlanok jellemzően ipari területeken, logisztikai parkokban helyezkednek el.
Olyan ipari ingatlanok, amelyeket egy speciális technológiai folyamat működtetése céljából hoztak létre, kizárólag erre a meghatározott technológiai folyamatra alkalmasak. Ilyenek lehetnek például a sörgyárak vagy az erőművek különféle típusai.
Olyan általános, többcélú ingatlanok, amelyek többféle ipari típusú tevékenység végzésére is alkalmasak vagy alkalmassá tehetőek. Ezek közé soroljuk általában az olyan ipari épületeket, amelyek nem bizonyos termékek előállítására használatosak, hanem raktárként vagy üzemcsarnokként hasznosíthatóak, így például többféle gyártósor is telepíthető beléjük, azaz lényegében a diszponibilis épületeket, ingatlanokat.
Ezek az előző két típus hibridjei, azaz olyan telephelyek, gyárak és üzemek, ahol megtalálhatóak a technológia-orientált és diszponibilis, szabadon hasznosítható elemek egyaránt. Ilyenek lehetnek például a speciálisan bizonyos termékek előállítására használatos üzemek, amelyek kiterjedt csatolt raktárakkal, szabad területekkel rendelkeznek, mint például a papírgyárak és a faipari üzemek.
Az ipari és kereskedelmi ingatlanok piaca a rendszerváltást megelőzően, az 1988-as társasági törvény megjelenésekor indult jelentősebb fejlődésnek Magyarországon, amelyet a hosszú távú stabilitást ígérő ingatlan-befektetések és az 1990-ben megkezdődött privatizáció is erősített.
A 2014. első negyedévi adatok szerint a magyarországi ipari ingatlanok iránti kereslet 55650 négyzetmétervolt, ami jelentősen, 77 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi adatokat, a forgalom legnagyobb részét (72 százalékát) ugyanakkor nem az újonnan kötött szerződések, hanem a szerződéshosszabbítások tették ki. A 2014. március végi adatok szerint a teljes magyarországi modern ipari ingatlan állomány 1 847 995 négyzetméterre rúgott, a kihasználatlanság pedig 21,5 százalékos volt.[6]