Interlingvisztika

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Interlingvisztika témáját, elemezve a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását és jelentőségét különböző összefüggésekben. Megjelenése óta a Interlingvisztika folyamatos vitát váltott ki a szakértők és a lakosság körében, akik igyekeznek megérteni jelentőségét a mindennapi életben. Az évek során a Interlingvisztika fejlődött és új jelentéseket kapott, ami a kutatók és tudósok fokozott érdeklődését eredményezte a téma iránt. Ebben az értelemben ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó képet adjon a Interlingvisztika-ről, különböző megközelítésekkel foglalkozzon, és értékes információkat nyújtson azoknak, akik érdeklődnek a témával kapcsolatos ismereteik bővítése iránt.

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Az interlingvisztika a nyelvtudomány egy ága, a mesterséges nyelvek történetének, elméletének és szerkesztési elveinek tudománya.

Az interlingvisztikára vonatkozó meghatározások közös forrása Otto Jespersen 1930-ban megjelent műve: A New Science: Interlingustics. Ebben így határozza meg az interlingvisztikát:

Új tudománynak az az ága, mely a nyelvek szerkezetével és alaptörvényeivel foglalkozik, hogy ennek alapján normákat állapítson meg a nemzetközi nyelv, azaz olyan segédnyelv számára, amelyet szóban és írásban egyaránt használhatnak azok a nemzetek, melyek nem tudják egymást saját nyelvükön megérteni.

Az interlingvisták tevékenysége az IALA (International Auxiliary Language Association) tevékenységében csúcsosodott ki.

További információk

Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!