A mai világban a Improvizációk magyar parasztdalokra olyan téma, amely a társadalom minden területén nagy aktualitást kapott. A politikától a technológiáig, a kultúráig és a gazdaságig a Improvizációk magyar parasztdalokra jelentősen befolyásolta életünket és kapcsolatainkat. Az évek során a Improvizációk magyar parasztdalokra szenvedélyes vitákat váltott ki, és mélyreható változásokat hozott a mindennapi életünk különböző aspektusainak megközelítésében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Improvizációk magyar parasztdalokra különböző oldalait, és elemezzük hatását a különböző területeken, hogy jobban megértsük a mai társadalomra gyakorolt hatását.
Az Improvizációk magyar parasztdalokra Bartók Béla műve. 1920-ban keletkezett szóló-zongorára, és kb. 11 perc hosszú (Op. 20, Sz. 74, BB 83).
A népzene feldolgozásának egyik módja – amint azt Bartók A parasztzene hatása az újabb műzenére című írásában (1931) megfogalmazta – az az eljárás, amikor az eredeti népdalhoz fűzött kíséret (esetleg elő- és utójáték) olyan jelentőségre emelkedik, hogy szinte elfedi a dallamot, túlnő azon.
Ezzel a módszerrel dolgozta fel 1920-ban komponált „Impróvizációiban” a Tolna, Zala, Szerém, Csík, Udvarhely és Szilágy megyékben gyűjtött dallamokat.