Impregnálás
Ebben a cikkben mélyebbre fogunk ásni a Impregnálás-et, és megvizsgáljuk a téma minden oldalát. Történetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig minden lényeges szempontot lefedünk, és részletes információkkal szolgálunk, hogy olvasóink teljes mértékben megértsék a Impregnálás-et. Megvizsgáljuk, hogy a Impregnálás hogyan hatott a különböző területekre, a tudományostól a kulturális szféráig, és megvizsgáljuk relevanciáját a jelenkori kontextusban. Ezenkívül megvizsgáljuk a Impregnálás lehetséges jövőbeli következményeit, és azt is, hogyan változtathatja tovább a világot az elkövetkező években.
Az impregnálás egy anyagkezelési művelet. Lényege valamely anyag átitatása egy másik anyaggal, az eredeti anyag valamely tulajdonságának megváltoztatása érdekében.
Az Uj idők lexikonában
Impregnálás, bizonyos anyagoknak, használati tárgyaknak a kijelölt és kívánatos célnak megfelelő sajátságúvá való átalakítása telítés, átitatás útján; így szoktak fát, bőrt, cipőtalpat, papirost, szövetet, ponyvát, tölténytáskát stb. vízhatlanná, máskor pedig egyes tárgyakat tűzállóvá tenni, illetve a gyúlékonyság csökkentésével lángtalanítani, pl. tetőfedési és tetőszerkezeti faanyagokat, tapétákat, színházi díszleteket és ruhákat. Impregnálással készülnek továbbá bizonyos orvosi kötözőanyagok, gyapot, amelyeket csiraölő vagy vérzés-csillapító szerekkel itatnak át. Az impregnálás célja lehet anyagkonzerválás is, pl. távírópóznák, talpfák telítésénél: erre a karbolsavtartalmú nehéz kátrányolajok igen alkalmasak. Idetartozik a gombásodás, a szúrágás megakadályozását célzó impregnálás is. A vegyiparban, kerámiai gyárakban is szerepe van az impregnálásnak, pl. így készülnek fontos technikai célból bizonyos fajta szűrőprés-kendők, savakkal szemben ellenálló bíró edények, csővezetékek, dugók. Az impregnálásnál számos vegyi anyag jut szerephez: szublimát (ún. Kyanizálás [1]), fémsóoldatok, vas-, cink-, aluminiumvegyületek, borátok, szulfátok és foszfátok, kloridok, fluoridok, vízüveg, olvasztott paraffin, naftalin, nyerspetroleum, szulfurált olajok és olajemulziók. A karbolineum kedvelt telítőanyag. A fa impregnálsa vagy egyszerű bemázolással, vagy az impregnáló anyagnak a fa pórusaiba valómechanikus bepréselésével történik. A légiháborúban használt gyujtóbombák hatásának ellensúlyozására a légvédelmi intézkedések a házpadlások faanyaga impregnálásának szükségességét vetették fel; erre a célra pl. a Gaittsch-féle impregnálási eljárás alkalmas, ammóniumborátos és szulfátos telítőoldattal. A vízüveges szerek, a levegő szénsav-tartalma miatt, csupán felületi és időszakos eredmények elérését teszik lehetővé.[2]
Felhasználási területei
- Ceruza gyártásához faanyag impregnálása
- Építőanyagok impregnálása
- Faanyagnak korhadást gátló anyagokkal való telítése impregnálással
- Gumi impregnálása (Schay Géza)
- Papír impregnálása
- Szövet impregnálása műanyaggal
Az építőanyagok impregnálása
Az építőanyagok impregnálása egy több évszázados múltra visszatekintő impregnálási eljárás, amelynek célja az építmények állagának az időjárás káros hatásaitól (főleg a nedvességtől) való megóvása. Az impregnálás következtében az építőanyagok vízlepergetővé válnak. Az impregnálás nem azonos a szigeteléssel, de annak hatásait a vízállóság tekintetében kiteljesíti, fokozza.
A nedvesség lehetséges káros hatásai
A teljesség igénye nélkül a csapadék vagy csapódó nedvesség okozta károk az alábbiak lehetnek:
- nedvességfoltok a homlokzaton, a fal átnedvesedése,
- piszkolódás, szennyező lefolyások,
- repedés,
- sókivirágzás,
- mészkimosódás,
- kötőanyag lebomlása, kő szétmállása, revésedés,
- mikroorganizmusok terjedése,
- fagykárok,
- lepattogzások a vakolaton, festésen
- vasbeton szerkezetekben az acél korróziója,
- rossz hőszigetelés (a nedves falú helyiségek fűtése energiaigényesebb a száraz falúakénál).
Módszerei
- valamely olajjal, olajszármazékkal történő beeresztés,
- vízzáró bevonat képzése, amely lezárja az építőanyag kapillárisait,
- szilikonos impregnálás alkalmazása.
Jegyzetek
- ↑ az angol Kyan által legelőbb alkalmazott eljárás, melynél fogva a fát higany-halvag-oldattal áztatják meg, hogy úgy a nedvesség behatása és rothadás ellen megóvják. Számos mérgezési eset,a melyet a kyanizálás következtében tapasztaltak, nagyon megrontotta annak hitelét. Magyar Lexikon 11. Könyvornamentika-Magyar Tempe (Budapest, 1882) 138. old.
- ↑ Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939) 3338. old.
Források
- Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939) 3338. old.